Már nem csupán a laikusok, de maguk az orvosok sem tudják, voltaképpen mi a teendőjük a korábban sertésinfluenzának nevezett, majd gyorsan A/H1N1-nek átkeresztelt vírus okozta járvány miatt. Noha az Egészségügyi Világszervezet (WHO) változatlanul fenntartja a legmagasabbnál egy fokkal gyengébb riasztást, egyre több nemzetközi illetékes mondja: a vírus a vártnál lassabban terjed, és kevésbé veszélyes.
A hét végén egyértelműen „csendesedett a járvány”, ennek dacára a hazai egészségügyi miniszter és a virológusok nem túlságosan derűlátóak. Noha a legfrissebb jelentések szerint az új vírus Európában csupán gyengébb lefolyású influenzát okoz, Székely Tamás biztos abban, hogy itthon is lesznek áldozatok. A szaktárca vezetője azzal érvelt, hogy a legyengült szervezetet könnyebben támadja a kórokozó.
A virológusok is hasonlóan pesszimistán nyilatkoznak. A tisztiorvosi szolgálatnál hétfőn azt mondták, hogy a vírus terjedésének lassulása tipikus előjele lehet egy igazi nagy világjárványnak, amely – óvatos becslések szerint – ősszel érheti el hazánkat.
Diktál a beteg
A járvány körül kialakult pánik sokakat arra sarkallt, hogy felkeressék háziorvosukat, és vírusellenes szereket írassanak. Többségük zokszó nélkül rendelte el az orvosságot, amelyből a napokban átmeneti hiány is kialakult.
Az FN által megkérdezett háziorvosok meglehetősen tanácstalanok. Információhiányról panaszkodnak, és attól tartanak, hogy a járványra nem tudnak kellőképpen felkészülni: emiatt egy esetleges tömeges megbetegedés idején nem tudják megfelelően ellátni a betegeket.
Példaként említették az antivirális készítmények körül kialakult kommunikációs patthelyzetet. A járványügyi szakemberek nyilatkozatai alapján ugyanis nem szabadna tömegesen alkalmazni ezeket a szereket, mert – mint mondják – ez a vírus „mutálódásához” is vezethet, ami miatt pedig később az oltások lesznek hatástalanok. Ennek ellenére semmilyen általános irányelv nincs arra, hogy vajon kinek, mikor és milyen számban írható fel vírus elleni készítmény.
Az antivirális szerek központi állományának államtitokká való minősítése is erősíti a lakosságban a „csodaszer” mielőbbi beszerzésének igényét – állítják a háziorvosok. Ezt tovább erősíti a szakpolitikusok egy hete dúló vitája a raktárkészletre vonatkozó adatok közzététele kapcsán.
A doktorok azt is sérelmezik, hogy a tisztiorvosi szolgálattól az elmúlt másfél hétben csupán egy négyoldalas körlevelet kaptak, amely – szerintük – célt tévesztett. Ez ugyanis mind stílusát, mind tartalmát tekintve inkább a laikusoknak szól, semmint a járvány „kapuőreként” is titulált háziorvosoknak. Példaként említették a dokumentum azon részét, amelyben felhívják a figyelmet arra, hogy „köhögés, tüsszentés esetén a betegek orra, szája legyen letakarva egyszer használatos zsebkendővel…”
Lecsengőben?
Nemcsak a járvány, de a vele kapcsolatos kommunikáció is csendesedett az elmúlt napokban. Az előző hetet jellemző napi egy sajtótájékoztató után hétfőn már közleményt sem adott ki a szaktárca, így nem tudni, hogy vajon hány új esetet regisztráltak világ- és Európa-szerte.
Az Egészségügyi Minisztérium az FN megkeresésére is meglehetősen szűkszavúan reagált. Egyebek mellett kíváncsiak voltunk arra, hogy vajon készül-e valamiféle felmérés az oltóanyag iránti igényekről. Ez azért volna fontos, mert a legóvatosabb becslések szerint is legalább 8 milliárd forintba kerülne tízmillió vakcina legyártása. Ráadásul az oltóanyag szavatossága véges, így kérdéses az is, hogy mi lesz a sorsa a raktáron maradó készletnek.
Még nem tudni, hány vakcina kell
A szaktárca válasza alapján amint megtörténik a vírus tulajdonságainak pontos definiálása, akkor lehet eldönteni, hogy a lakosság hányad részét kell beoltani.
A háziorvosok által tömegesen rendelt antivirális szer kapcsán a sajtóirodán azt felelték, hogy akkor javasolt a készítmény az influenza megelőzésére, ha klinikailag diagnosztizált influenzás betegekkel érintkeztek, és már igazolt influenzás esetek előfordultak az országban. Ilyen a mai napig nem történt Magyarországon – tették hozzá.
Arra sem kaptunk választ, hogy az oltóanyag kizárólagos gyártására szerződött Omninvestnek az állammal kötött megállapodás értelmében mikortól van módja és lehetősége exportálni a közpénzekből legyártatott vakcinákat.
Annyit sikerült megtudni, hogy a Ferihegyen felállított hőkamera mellett nem terveznek hasonló intézkedéseket például szállodákban vagy nagyobb vasútállomásokon. Az írásos válaszban ugyanis rámutatnak: a vírus bizonyítottan Mexikóból érkezhet, így csak a reptéren fontos a kontroll.
