Van valamilyen apropója annak, hogy éppen most döntött úgy: átadja valaki másnak az ön által több mint két éve létrehozott szervezet vezetését?
Kovácsy Zsombor (Fotó: MTI)
Nincs értelme különösebb okokat keresni a döntésem hátterében. Egyszerűen úgy éreztem, a legkorrektebb az, ha most adom át másnak a felügyeletet. Remélem, sikerül olyan szakembert találni a helyemre, aki a jelenlegi kormányzat hátralévő egy évében meg tud felelni az elvárásoknak. Ha év végén mondtam volna le, kevés időt hagytam volna az utódom számára. Úgy vélem, a felügyelet most van abban a helyzetben, hogy már meg tud állni a maga lábán, és – bár valóban nagy szerepem van a szervezet felépítésében – szerintem az irányításom nélkül is képes magas szinten ellátni a feladatát.
Gyakran hangoztatta a felügyelet politikától való függetlenségének fontosságát. Nem lehet, hogy éppen ezzel magyarázhatóak a szervezetet mostanában ért, ellenzéki és kormányoldalról egyaránt érkező támadások?
Nem tudom, hogy a kettő között van-e közvetlen összefüggés, az viszont biztos, hogy a felügyelet a kezdetektől fogva politikai befolyástól függetlenül igyekezett ellátni a feladatát. Az egészségügyi kormányzat a mostani támadások közepette is biztosított minket a támogatásáról és arról is, hogy a szervezet létjogosultságát megkérdőjelező hangok dacára kiállt mellettünk. Büszke vagyok arra, hogy miközben nagyon intenzív politikai erőtérben dolgoztunk, mindmáig sikerült megőrizni az autonómiánkat, és ezzel a politikai pártok ugyanúgy tisztában voltak, mint az ágazat szereplői.
A lemondását sokan összefüggésbe hozták azzal, hogy az utóbbi hetekben fokozottan figyelik a HospInvest kórházainak működését…
Mint mondtam, a döntésemnek semmi konkrét apropója nincs, így a HospInvest körüli helyzet sem befolyásolta a lemondásomat. Valóban, a felügyelet munkatársai ellenőrzik a társaság által működtetett intézményekben az ellátást. A HospInvest első perctől kezdve együttműködő volt, kollégáink semmilyen instrukciót nem kaptak, és senki semmilyen elvárást nem fogalmazott meg irányunkban.
Mire a legbüszkébb?
Mindenekelőtt arra, hogy sikerült szakmailag és politikailag is függetlennek maradnunk. Ám legalább ennyire fontos érdemnek tartom, hogy a felügyelet több mint kétéves fennállása alatt csaknem 12 ezer biztosítottnak sikerült megoldást találni a problémájára, legalábbis érdemben foglalkozni az ügyével. Ez idő alatt olyan új, itthon ismeretlennek számító vizsgálati habitust dolgoztunk ki, amely meghatározó jelentőséggel bír az egészségügyi hatóságok munkájában. Több százezer adatot hoztunk nyilvánosságra, ezzel – ledöntve minden ezzel kapcsolatos tabut – beépítettük a közgondolkodásba az adatnyilvánosság általános elvárását
Mi az, amire már nem jutott idő?
Mostanra elértük, hogy a szervezeten belül szinte minden információt elektronikus úton terjesztünk, ez nemcsak papírtakarékosságot jelent, hanem egy viszonylag gyors ügyintézést is. Célunk volt, hogy a jelenleg meghatározott 30-60 napos ügyintézési határidőt úgymond bruttósítsuk, vagyis ez legyen a legtöbb, amit a biztosítottnak várni kell. Remélem, az utódom vezetése alatt sikerül ezt megvalósítani.
Az egészségbiztosítási felügyelet
Az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) 2007 elején kezdte meg a munkáját. A hatóság legfontosabb feladata, hogy a biztosítottak által jelzett panaszokat kivizsgálja, az ellátással kapcsolatos lakossági kérdéseket megválaszolja és az egészségügyi rendszerről folyamatosan tájékoztassa a közvéleményt. A Felügyelet az utóbbi időszakban saját honlapján rendszeresen közzéteszi a kórházak várólistáit, illetve az egyes intézmények fontosabb minőségi mutatóit. Ezek az információk korábban nem, vagy csak esetlegesen jutottak el a betegekhez. Az EBF hatósági jogkörrel bír, így ha súlyos szabálytalanságot észlel, joga van a szóban forgó szolgáltatót szankcionálni, szélsőséges esetben (ha például az ellátás biztonságát veszélyezteti a szabálytalanság) az egészségbiztosítót is felszólíthatja a finanszírozási szerződés felfüggesztésére vagy megszüntetésére. Ezzel a lehetőséggel egyébként a Felügyelet még nem élt.
