Az írásbeli érettségik hétfőn a magyar nyelv és irodalom, s a magyar mint idegen nyelv tárgyakkal kezdődnek, ezeket kedden a matematika, szerdán a történelem vizsgák követik. A tárca adatai szerint magyar nyelv és irodalom tárgyból középszinten 1 179 helyszínen 93 650 vizsgázó, emelt szinten 43 helyszínen 1 416 vizsgázó tesz érettségi vizsgát. Magyar mint idegen nyelvből középszinten 47 helyszínen 88 diák, emelt szinten 4 helyszínen 35 vizsgázó érettségizik.
Őrzik, védik
Az idén szigorú szabályok szerint történik a vizsgák szervezése. Az írásbeli tételsorokat több variációban egy korábban felkért szakmai bizottság állította össze. Az Oktatási Hivatal a kész feladatlapokat szolgálati titokként őrzi, s sorsolás útján választják ki, hogy az egyenrangú és egyforma nehézségű feladatlapok közül melyik kerül a diákok elé.
A sorsolás után „zárt rendszerű” nyomtatás következik, ezután a körzetközponti jegyzőkhöz szállítják a feladatlapokat. A dokumentumokat a jegyző által kijelölt helyen, ellenőrzött módon őrzik. Az érettségi előtt egy nappal, aznapi őrzésre szállítják ki a tételeket az iskolákba, s a csomagolt dokumentumok bontása bizottság előtt történik. A tételeket a vizsga előtt fél órával lehet kibontani.
Kétszer lektorálják
Egyetlen új elem, hogy a nagyobb tárgyaknál – a magyarnál, a matematikánál, a történelemnél, az angol és német vizsgánál – közvetlenül a nyomtatás előtt még egyszer lektorálták a tételeket.
Bakonyi László közlése szerint nem szivároghatnak ki a tételek, ha a szabályokat minden érintett betartja. A tételsorokat csak nagyon kevesen ismerik; a bizottság tagjai, akik összeállították, illetve akik átadják a nyomdának. A szolgálati titok akkortól él, hogy a feladatlap elkészült, tartalma csak speciális engedéllyel ismerhető, s addig tart a minősítés, amíg a vizsga időpontja elérkezik.
Az érettségi vizsgák megszervezésére a központi költségvetésből 1 milliárd 150 millió forintot különítettek el.
