Jóllehet, a Bajnai-csomagból valóban kifelejtették az egészségügyet, ez korántsem jelenti azt, hogy a kormányfő nem számol az ágazatban rejlő „lehetőségekkel”. A korábbi jelzések szerint az ágazatot további elvonással nem sújtják, tehát elegendő lesz az a 30 milliárd forintos megtakarítás, amit néhány hónapja bejelentettek.
Az eredeti tervek alapján a gyógyszerkasszából és az ellátórendszerből 15-15 milliárd forintos spórolást várnak. Most úgy tűnik, a gyógyszerbüdzsében sikerül eleget tenni az elvárásoknak (főként a támogatási kulcsok április 1-jétől történt változtatásának eredményeként), ám az ellátórendszerből már nem lehet további forrásokat elvonni.
Változtatási kényszer
Nem törvényszerű, hogy a járulékbevételek csökkenését az E-Alap szenvedje el – mondja az FN kérdésére a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának (EMK) vezetője. Sinkó Eszter szerint például a megnövelt áfabevételekből gond nélkül pótolhatja a kieső járulékbevételeket a kabinet.
A szakértő szerint, ha a válságkormány változatlanul hagyja a forrásokat, vagyis a gyógyító-megelőző kasszában 714 milliárd forint, a gyógyszerkasszában 285 milliárd forint marad, úgy a kiskórházak, illetve a kisebb betegvonzó képességgel bíró intézmények számára komoly próbatétel lesz a mindennapi működés. Ezen intézmények tulajdonosainak mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, hogy forrást találjanak, a kérdés csak az, találnak-e ott valamit, vagy kénytelenek hitelt felvenni.
Kevés még az információ
Sinkó Eszter hangsúlyozza: kevés információ szivárgott ki eddig, így csak jobbára az Egészségbiztosítási Alap bevételeit, illetve a táppénzkiadást érintő információk ismertek. A régi-új kormány egészségügyre vonatkozó programja minden bizonnyal ennél bővebb lesz, hiszen a jelenleg rendelkezésre álló forrásokból aligha lehet változatlan formában fenntartani a rendszert.
A szakértő úgy látja, elkerülhetetlen a változtatás, mert vagy a forrásokat kell bővíteni, vagy az ellátórendszert kell átalakítani. Az EMK vezetője szerencsésebbnek nevezte az ellátórendszer megváltoztatását, mint például a meglévő biztosítási csomag módosítását.
Ez utóbbi egyébként az alkotmánybírósági határozatok miatt kevésbé kivitelezhető, és a betegek körében sem aratna osztatlan elismerést. Az biztos, mindenképpen változtatni kell a rendszer működési keretein, ha nem akarja a kormány, hogy az ellátórendszer teljesen tönkremenjen.
Téveszmében
Fordítva ül a lovon, aki azt gondolja, hogy a rendszer megváltoztatásából pénz nyerhető ki – állítja Éger István. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke úgy véli, előbb meg kell határozni az ellátórendszer fontosabb kereteit és alapjait, és ehhez igazítani a forrásokat.
Véleménye szerint az ellátórendszer teljesítőképessége határára érkezett. Ha például az alapellátásból további forrásokat vonnának ki, az a háziorvosi rendszer összeomlásához vezetne, az pedig az ágazat egészét veszélyeztetné.
