Az egészségügyi miniszter sajnálattal vette tudomásul az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) elnökének lemondását, amelyet hétfőn juttatott el írásban a szaktárcához. A minisztérium kedden közleményben reagált a lemondásra, ebben kiemelik: Kovácsy Zsombor kiváló szakértelemmel végezte tevékenységét, ezért pótlása komoly kihívást jelent.
Az elmúlt időszakban mind az ellenzék, mind a kormánypárt oldaláról megkérdőjelezték a hatóság létjogosultságát, mondván, túl sok a felesleges párhuzam a tisztiorvosi szolgálattal és a betegjogok védelmét ellátó civilszervezetekkel. Székely Tamás – a korábbiakhoz hasonlóan – mostani közleményében is védelmébe vette a felügyeletet és azt hangsúlyozza: az EbF munkáját a minisztérium továbbra is nagyon fontosnak és szükségesnek tartja.
Véletlen időzítés
Kovácsy Zsombor (Fotó: MTI)
Talán csak a véletlenek összjátéka volt, hogy néhány héttel azután, hogy az EbF vizsgálódni kezdett a fővárosi Szent János Kórházban, az intézmény orvos-igazgatója, Havas Szófia a hatóság megszüntetését javasolta a parlamenti szakbizottság ülésén. Rég nem látott egyetértés bontakozott ki akkor a szocialista képviselő és Mikola István, a bizottság fideszes alelnöke között, utóbbi ugyanis szintén a felügyelet megszüntetése mellett tört lándzsát.
Nem volt új keletű a gondolat, a felügyelet megszüntetésének ötlete először a pénztártörvény visszavonását követően (vagyis tavaly tavasszal) merült fel. A Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal (NEK) egyik ülésén Éger István a hatóság okafogyottságával magyarázta javaslatát, mondván, az EbF-et azért hozták létre, hogy ellenőrizze a többpénztáras rendszer tagjait. A Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint a liberális szakminiszter ötletével együtt valamennyi ehhez kapcsolódó jogszabályt, így az EbF létrehozását megalapozót is semmissé kell nyilvánítani.
Hasonlókkal érveltek a parlamenti bizottság ülésén a megszüntetést szorgalmazó honatyák is. Az egyik legmarkánsabb véleményt az MDF-es Csáky András fogalmazta meg, aki szerint a felügyelet az aktuális kormányok ökleként csap oda.
A szaktárca szerint elengedhetetlen az EbF
A szaktárca ugyanakkor közleményben tudatta, mennyire fontosnak tartják a hatóság tevékenységét. Rámutattak arra, hogy a szervezet az elmúlt két évben több mint 10 ezer megkeresést kezelt és több mint 1500 hatósági eljárást folytatott le. A lakosság tájékoztatása érdekében a felügyelet hozza nyilvánosságra honlapján az intézmények várólistáit és kezeli a kórházi ellátás színvonalát jellemző 300 minőségi mutatót.
Az EbF munkája azért is elengedhetetlen, mert ez az egyetlen hatóság, amelynek feladata eljárni a biztosítottak és a betegek védelmében. Ez garantálja a biztosítottak ellátásának ellenőrzött minőségét – hangsúlyozták a tárcánál.
Kényes pontok
A Magyar Kórházszövetség nemrégiben készített felméréséből például kiderült, hogy 79 intézményből 39 a felügyelet megszüntetését, legalábbis jogszabályi hátterének pontosítását kezdeményezné.
Az orvosok többsége is lakatot tenne a felügyelet kapujára. Sokan úgy vélik, az EbF – lényegében – a műhibaperekre szakosodott ügyvédek keze alá dolgozik, mivel azok az elmarasztaló hatósági határozatok után szinte biztosra mehetnek egy-egy bírósági eljárás során. Mindemellett a vizsgálatok „közhírré” tétele önmagában is jelentősen rontja a gyógyító munka presztízsét, ráadásul a tájékoztatónak szánt mutatókat a laikusok gyakorta tévesen értelmezik, ami tovább súlyosbítja a helyzetet.
Sokan ezzel szemben azt is felismerték, hogy az EbF – adott esetben – az orvosok kezdeményezésére is indíthat vizsgálatot (például a munkáltató intézménynél), mi több, magát a finanszírozó Országos Egészségbiztosítási Pénztárat (OEP) is kérdőre vonhatja.
Jelentős forráselvonás, jelentős feladatbővülés
A felügyelet elnöke magyarázkodás helyett inkább a számokkal érvelt. Az EbF vezetőjének tájékoztatása szerint a 80 főt foglalkoztató szervezet idén 894,566 millió forintból gazdálkodhat, ami 114,734 millióval kevesebb a tavalyinál.
Az elmúlt évben többször is módosították az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről szóló jogszabályt. Egyebek mellett a hatóság – a határozat meghozataláig terjedő időtartamra – azonnali hatállyal elrendelheti a jogsértő magatartás folytatásától való eltiltást, felszólíthatja az egészségügyi szolgáltatókat kötelezettségeik teljesítésére, illetve kijelölhet más szolgáltatót is. A felügyelet másodfokú jogkörei is bővültek, például az OEP elsőfokú méltányossági döntéseivel szembeni fellebbezések elbírálását is az EbF feladatkörébe utalták.
Az EbF éves jelentése alapján naponta átlagosan 24 panasszal, kérdéssel fordultak 2008-ban hozzájuk. Ez mintegy másfélszer több megkeresést jelent az előző évhez képest. A betegek gyakran azért kérték az EbF segítségét, mert úgy érezték, hogy az ellátásuk során sérültek a jogaik. A felügyelet 2008-ban csaknem 80 millió forint bírságot szabott ki az egészségügyi szolgáltatók jogsértései miatt. Csaknem minden harmadik panasz indokoltsága beigazolódott.
Az EbF-nél egyébként jelenleg több olyan ügyet is vizsgálnak, amelyek hozzájárulhattak az elnök döntéséhez. Az FN értesülései szerint az utóbbi hetekben fokozott figyelemmel kísérik a HospInvest által működtetett intézményekben az ellátást, folyamatosan kontrollálják a várólistákat. Emellett a Sportkórház vezetőjének ügye is most van napirenden.
