A múlt hónap végén megkérdezett ezer ember nagy többsége nem tartotta elfogadhatónak azt sem, ha az árvízvédelemre, a családi pótlékra, az anyasági támogatásokra, a közoktatásra, a távfűtés-, vagy az energiaár-támogatásra kevesebbet költene az állam.
A legtöbben az egyházi és alapítványi támogatásokat fognák vissza, s az állami intézmények fenntartására is kevesebbet költenének. A többség visszafogná a sportra és a honvédelemre fordított összegeket, és másfélszeresére nőtt a kultúrán, a tudományon és az infrastruktúra fejlesztésén spórolók száma.
A kutatás szerint legyenek akár jobboldali, akár baloldali szavazók, a túlnyomó többség “elvben” támogatja az állami kiadások csökkentését. Gyurcsány Ferenc kormányfő lemondása után a megkérdezettek 73 százaléka tartotta elfogadhatónak a költségek lefaragását.
A 13. havi nyugdíj elvételét tavaly augusztusban még csak az emberek 26 százaléka fogadta volna el, március végére ez az adat 39 százalékra nőtt.
Az elemzés megállapítása szerint “egyáltalán nem reménytelen a közvéleménnyel értelmes párbeszédbe kezdeni”, hiszen ma már csupán a magyarok 7 százaléka ellenzi az állami kiadáscsökkentést.
