Rajtaütésszerű, mindenre kiterjedő gazdasági vizsgálat volt több, a Fővárosi Önkormányzat által üzemeltetett kórházban – értesült az FN. Az ellenőrök aprólékosan átnéztek minden számlát, szerződést, sőt a gazdálkodással összefüggésbe hozható szabályzatokat is górcső alá vették.
Mindent átvizsgáltak (Fotó: MTI)
„Nem a büntetés volt a cél, hanem az, hogy a városvezetés minél pontosabb képet kapjon a kórházak gazdálkodásáról” – mondta érdeklődésünkre Horváth Csaba. Noha a szolgáltatók kötelesek havonta jelenteni a fenntartónak, a városházán ezúttal nem elégedtek meg a „bevallásos alapon” kapott adatokkal. Az egészségügyért felelős főpolgármester-helyettes szerint azért volt szükség a helyszíni ellenőrzésre, mert úgy tapasztalták, a kórházak illetékesei igen kreatívak, ha el akarják kerülni az önkormányzati biztos kirendelését.
A valós helyzet elhallgatása azonban most nemcsak az adott intézmény sorsát, hanem a hamarosan induló Budapesti Egészségügyi Modell (BEM) megfelelő előkészítését is veszélyezteti. Horváth Csaba úgy véli, könyvelési pontatlanságok miatt évente csaknem 2-3 milliárd forint „válik láthatatlanná” a rendszerben, jóllehet, valójában rendelkezésre áll az összeg a költségvetésben.
20-30 százalékos megtakarítást várnak
A szocialista városvezető tájékoztatása alapján annyi már biztosra vehető a BEM-et illetően, hogy 12 kórházat integrálnának az új rendszerbe. Noha korábban holdingként definiálták a működési formát, most kizártnak tartják, hogy „trösztként” üzemeltessék az intézményeket.
Horváth Csaba német, skandináv és osztrák példákra hivatkozva azt mondta: az egységbe szervezéssel és a hatékonyság növelésével 20-30 százalékos megtakarítás érhető el évente. A spórolásnak azonban nagy az ára. A mostani becslések alapján legalább 40-100 milliárd forint kell a fejlesztésekre. A költségek legjavát az elavult informatikai hálózat, valamint a műszerpark bővítése és korszerűsítése emészti fel.
Nem csupán pénzre, de türelemre is szükség lesz, hiszen – mint azt Horváth Csaba jelezte – a rendszer XXI. századi szintre hozása akár egy évtizedet is igénybe vehet. Ilyen horderejű változtatások ugyanis még sosem történtek a fővárosi egészségügy történetében.
Mind az átalakítás mélysége, mind az előkészítésre szánt összeg nagysága is történelminek mondható. A városházán koordinációs irodát is felállítottak tavaly nyáron. Információink szerint a közgyűlési vétó dacára több tízmillió forintból gazdálkodhat az a 7 fős csapat, amely a projekt szabályos végrehajtásáért felel.
Központosított beszerzések
A legnagyobb tételt a Rolandberger-GKI-Tigres konzorcium tudhatja magáénak, amellyel december utolsó napjaiban, 250 millió forintos szerződést kötött a Fővárosi Önkormányzat. A társaság három pályázó közül nyerte el a projekt előkészítésének jogát – tudta meg az FN. A kidolgozott koncepciót és a résztanulmányokat magában foglaló anyag a júniusi közgyűlésen kerül napirendre. A fővárosi képviselők várhatóan ekkor dönthetnek a tucatnyi fővárosi kórház egységbe szervezéséről.
Főként az úgynevezett nem intézményspecifikus feladatokat központosítanák. A tervek szerint például az élelmezést, a mosatást, az őrzés-védelmet ezentúl valamennyi fővárosi fenntartású kórházban azonos cégek látnák el.
Noha az eredeti tervek szerint az év elején indult volna a modell kidolgozása, most már a projektet szinte egyedül menedzselő Horváth Csaba is jelentős késésről beszél. A főpolgármester-helyettes ennek ellenére azt mondta: elvileg bármikor „beindíthatók” az új struktúra egyes elemei, de a mindent magába foglaló átszervezés leghamarabb csak ősszel kezdődhet.
Ugyanannyi előny mint hátrány
Az integrált kórházi struktúrának csaknem annyi előnye lesz, mint amennyi veszéllyel jár a kialakítása – figyelmeztet Skultéty Tamás, a Gazdaságkutató Intézet (GKI) szakértője. Rámutatott arra: az erőforrások koncentrálása vélhetően komoly szakmai és lakossági ellenállásba ütközik majd. Számolni kell az orvoscsoportok és a munkavállalói érdekképviseletek lobbizásával is, mint ahogy a hiányzó gazdasági, menedzseri ismeretek is hátráltathatják a modell megvalósítását.
Annak ellenére, hogy a főpolgármester-helyettes egy februári főigazgatói értekezleten az autonómiájuk megtartásának ígéretével igyekezett megnyugtatni az intézményvezetőket, a GKI illetékese szerint a kórházak kénytelenek lesznek feladni függetlenségüket. Az egységes vezetés ugyanis – jellegéből adódóan – monopolisztikus pozícióval jár, legalábbis az egyes üzleti tárgyalásokon. Skultéty Tamás hozzátette azt is: nincs garancia a kisebb kórházak fennmaradására. Leginkább azok az intézmények jövője kérdéses, amelyek semmilyen különleges szolgáltatást nem kínálnak.
