Az MSZP választmánya csütörtöki ülésén úgy döntött, hogy az április 5-én tartandó kongresszusnak elfogadására ajánlja Bajnai Gordont, és javasolja miniszterelnök-jelöltté választását – közölte Simon Gábor, a szocialisták választmányi elnöke.
Este az MSZP-frakció nem szavazott a Bajnai Gordon által előterjesztett intézkedéscsomagról, de azt egyetlen képviselő sem vitatta, hogy a lépésekre a pénzügyi egyensúly fenntartása érdekében szükség van – közölte Kovács Tibor, az MSZP frakcióvezető-helyettese a képviselőcsoport ülése után. Az ülésen részt vett Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt, aki a képviselők által aláírandó politikai nyilatkozat tartalmáról utoljára egyeztetett a szocialistákkal.
Nem lesz retorzió
A frakcióvezető-helyettes kijelentette: bíznak abban, hogy péntek délután két óráig minden szocialista képviselő aláírja a nyilatkozatot, és vállalja, hogy meghozza a stabilizációt szolgáló döntéseket. A nyilatkozat aláírásával azt demonstrálja az MSZP-frakció, hogy eltökélt a „fájdalmas intézkedések” meghozatalában a stabilitás, a finanszírozhatóság érdekében – szögezte le Kovács Tibor, aki szerint a szocialisták vállalták, hogy nem puhítják fel a csomagot. Az aláírást mindenki szabad akaratából vállalta, nem volt erre nézve kötelezettség.
Lendvai Ildikó és Bajnai Gordon (MTI)
Az ülésen nem volt szó arról, hogy számíthatnak-e retorzióra azok, akik végül mégsem írják alá a dokumentumot. A konzultáció konstruktív volt, komoly, de mégis nyugodt hangvételű – fogalmazott a frakcióvezető-helyettes. Leszögezte: a politikai nyilatkozat nem a kormány programja, az új kabinet rövid időn belül válságkezelő, gazdaságélénkítő csomagot is benyújt a parlament elé, amelybe a képviselők javaslatait is beépíti.
A képviselők politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslatairól Kovács Tibor azt mondta, hogy nem érintettek tartalmi ügyeket, kisebb pontosítások voltak, amelyekre a miniszterelnök-jelölt ígéretet tett, hogy beépíti a csomagba. Az adócsomagról Kovács Tibor szavai szerint Bajnai Gordon azt mondta, hogy az új kormány néhány ponton javasolja majd a parlament előtt lévő előterjesztés módosítását. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem vett részt az ülésen.
Nem ismerik a program részleteit
A hét végi kongresszus a miniszterelnök-jelölt személyéről és kormányzati elképzeléseiről fog állást foglalni, a későbbiek során kormányprogram készül, amelyről a parlament szavaz majd. Bajnai Gordon meghallgatásakor „átfogó programismertetésbe nem mentünk bele”, ez miniszterelnökké való megválasztása után fog megtörténni – mondta Simon Gábor arra a kérdésre, hogy a testület hét végi ülésén csak Bajnai Gordon személyéről vagy programjáról is szavaz-e.
Az MSZP választmánya csütörtöki ülésén nem tárgyalta a Lendvai Ildikó elnökjelöltségének és a párt ügyvezetőségének létrehozásáról szóló kérdést, és nem döntött arról, hogy Gyurcsány Ferenc legyen a Táncsics Alapítvány elnöke, de „nagyon örültek ennek a javaslatnak”. A döntés a párt frakciójában születik majd meg – hangsúlyozta Simon Gábor.
Nincs szó adócsökkentésről
„Magyarországnak most az az érdeke, hogy minél előbb elhárítsa a válságot, kilábaljon a jelenlegi helyzetből. Ehhez fájdalmas intézkedésekre lesz szükség. Amit ma bejelentettem, az egy nagyobb, átfogóbb programnak a része” – közölte Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt a Képviselői Irodaház előtt az MSZP frakció ülésére érkezve. Arra azonban nem válaszolt, hogy milyen arányú támogatást vár a szocialistáktól, és arra sem, hogy a teljes válságkezelő program hány milliárd forintos kiadás-csökkentést jelent.
brutális megszorítások
Minden eddigi reformcsomagnál súlyosabb megszorítások vannak a Bajnai-csomagban – cikkünket ide kattintva olvashatja.
Bajnai Gordon Lendvai Ildikó frakcióvezetővel érkezett a Képviselői Irodaházhoz, a szocialisták pártelnökjelöltje nem válaszolt újságírói kérdésekre. A frakcióülésre tartó szocialista képviselők többsége sem kívánt nyilatkozni, akik ezt mégis megtették, támogathatónak nevezték Bajnai várható intézkedéseit. Az MTI úgy tudja, a kormányfőjelölt a frakcióülésen hangsúlyozta: a nyilatkozat csak a „fájdalmas lépéseket” tartalmazza, nem a teljes válságkezelő programot, ezért nincs szó benne például az adócsökkentésről. Kiemelte azt is, hogy a nyilatkozat nem gyengülhet, mert az a válságot erősítené. Mint mondta, az aláírásnak nincs alternatívája, e nélkül nem megy el a kongresszusra.
Lendvai az egyetlen
Miután Kiss Péter, Mesterházy Attila és Szekeres Imre bejelentette visszalépését, Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője az egyedüli jelölt az MSZP elnöki tisztségére. Megválasztása esetén Mesterházy Attila lehet a frakcióvezető, Gyurcsány Ferenc a Táncsics Alapítvány elnöki posztját töltheti be, és a következő tisztújításig háromfős ügyvezetőség irányíthatja a pártot. Lendvai bejelentette, hogy pártelnökké választása esetén leköszön a frakcióvezetésről, és azt kezdeményezi, hogy Mesterházy Attila töltse be ezt a tisztséget.
Kis Péter, Lendvai Ildikó, Szekeres Imre és Mesterházy Attila (MTI)
Lendvai azzal a feltétellel vállalja a jelölést, hogy megerősödik a vezetésben kialakuló együttműködés. Ennek megfelelően a kongresszus létrehozná és a következő tisztújításig működtetné a párt háromfős ügyvezetését, amelynek tagjai Lendvai Ildikó, Kiss Péter és Szekeres Imre lennének. Gyurcsány Ferenc munkájára a magyar baloldalnak szüksége van, ezért a miniszterelnököt felkérik az MSZP pártalapítványának, a Táncsics Alapítványnak az elnöklésére. Gyurcsány Ferenc így vezető szerepet vállalhat a baloldali ideológia alakításában és a baloldali értelmiségi kapcsolatok bővítésében – mondta Lendvai.
Feloszlik a Reformszövetség
Csütörtökön jelentette ba a Reformszövetség, hogy miután a terveknek megfelelően elkészítette, majd a döntéshozók és a közvélemény elé tárta azt a javaslatcsomagot, amelyet alkalmasnak ítélt a válságkezelés feltételeinek megteremtésére – ezzel teljesítette célját -, április 2-án megszűnik. A Reformszövetség politikailag független szervezetként az elmúlt hónapokban feltárta a döntéshozók és a társadalom előtt a hazai gazdaság legfontosabb problémáit és az azok elhárítását gátló tényezőket, majd bemutatta a gazdasági teljesítőképesség növelését és a versenyképesség javítását szolgáló javaslatait – áll a szervezet közleményében.
A szakmai grémium bízik abban, hogy küldetése során képes volt megteremteni a különböző nézeteket valló gazdasági és tudományos szakértők egyetértését az ország fejlődése szempontjából legfontosabb kérdésekben és munkájuk hatással lesz az elkövetkező időszak kormányainak tevékenységére is. Tagjai és szakértői a jövőben is minden szakmai segítséget megadnak Magyarország gondjainak megoldásához – teszik hozzá.
A Reformszövetség 2008 novemberében alakult meg az Országos Érdekegyeztető Tanácsban képviselt kilenc munkaadói szervezet vezetői, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) volt és jelenlegi elnökeinek részvételével. Elsődleges célja egy olyan átfogó reformprogram kidolgozása volt, amely beépíthető a 2009-2013 közötti időszak társadalom- és gazdaságpolitikai programjaiba.
A piac beárazta Bajnait
Komoly mértékben erősödött a forint csütörtökön késő délután 296,00 forint volt az euró árfolyama. A délutáni jegyzés már a reggeli 299,36 forintos árfolyamhoz képest sem elhanyagolható erősödés, jelentős ugrás ugyanakkor a szerda délutáni 304,57 forinthoz képest, és különösen számottevő javulás a hétfői, 310 forint feletti kötésekre visszatekintve. A kereskedők a régió általános erősödésével, a kedvező nemzetközi piaci helyzettel magyarázták a hirtelen árfolyamváltozást: felfelé tartanak a világ tőzsdéi, optimistán ítélik meg a G20 tanácskozás esélyeit a befektetők, nő a kockázatvállalási kedv.
A kereskedők szerint a reformok mellett elkötelezett, és azok végrehajtásához kellő támogatással bíró kormány megalakulása kedvezne a forint erősödésének. Ugyanakkor a kibontakozás egyes fázisai nem hatnak közvetlenül, így a piac bár figyelemmel kíséri, nem reagál a „Bajnai-csomag” eddig megismert elemeire. Úgy vélik, a befektetők majd a meghozott intézkedéseket értékelik, a szándékokkal, a feltételes módban fogalmazott programokkal érdemben nem foglalkoznak. Azt a helyzetet, amiben most van az ország, már „beárazták”.
