Az újság szerint „joggal feltételezhető, hogy szombati bejelentése is egy taktikai játszma része, melynek célja megtartani hatalmi pozícióját az MSZP-n belül”, ami részben már sikerült is neki, hiszen a váratlan bejelentést a szocialisták rögtön azzal honorálták, hogy nagy többséggel újraválasztották pártelnöknek. Így Gyurcsánynak meghatározó beleszólása lesz abba, hogyan hívják a következő miniszterelnököt.
Nagy kérdés azonban, mi lesz azután. Ha sikerül is megállapodni az új kormányfő személyében – ami az SZDSZ támogató hozzáállása következtében nem reménytelen –, vajon mi lesz az a válságkezelő program, amit az új kabinet meg is tud valósítani? A liberálisok már jelezték, csak valódi reformprogramot hajlandók támogatni, s a párt elenyésző támogatottságát nézve ez hihetőnek is tűnik. Ez lehet ugyanis az utolsó esély arra, hogy az SZDSZ némileg visszanyerje reformpárti imázsát, s valami csoda folytán mégis bejusson a következő országgyűlésbe – fejti ki a szerző, a lap főszerkesztő-helyettese, Czajlik Katalin.
Véleménye szerint azonban bármiféle reformprogram „aligha lesz lenyomható az MSZP-frakció torkán”. Az egykori állampártból lett MSZP struktúrái ugyanis sokkal konzervatívabbak ennél, ami végeredményben bebizonyosodott az előző három év során is, hiszen a legnagyobb kormánypártnak nem sikerült véghez vinnie egyetlen mélyreható reformot sem. Most, hogy a párt támogatottsága történelmi mélypontján landol, nincs sok okunk feltételezni, hogy az MSZP-s keménymag több reformelkötelezettséget mutatna, s megszavazná a minden bizonnyal nagy lakossági elégedetlenséget kiváltó, ám annál szükségesebb változásokat.
Tehát, az új nemzeti kormány (Gyurcsány Ferenc nevezte így) alighanem ugyanazokba az akadályokban ütközik, mint a szimpla koalíciós, majd MSZP kabinet: gyenge parlamenti támogatottság, a Fidesz totálisan elutasító magatartása és folytonos megsemmisítő támadásai, s a lakossági népszerűtlenség. Nem túl kecsegtető kilátások egy válságkezelő program véghezviteléhez – jegyzi meg a szerző. Hozzáteszi: az egyetlen „megoldásnak” így tényleg az előre hozott választások tűnnek. Azért az idézőjel, mert ezzel csak a bizonytalan politikai helyzet oldódna meg, az ország gazdasági helyzete aligha.
A Fidesz, amely minden bizonnyal nagy többséggel megnyerné a voksolást, ugyanis mélyen hallgat arról, miként kezelné az egyre mélyülő válságot. Ez persze érthető is, hiszen nyilván a fiatal demokraták is tudatosítják, ebből a szakadékból csak áldozatok árán lehet kimászni, ugyanakkor a politikáját már csaknem egy évtizede kemény szociális populizmusra építő pártnak nem kis problémát okozhat ennek nyilvános beismerése.
„A legnagyobb gond azonban az, hogy a Fidesz – miként a többi parlamenti párt – nem tudatosítja, hogy a politikai arculatvesztésnél van nagyobb baj is, mégpedig a teljes gazdasági csőd, ami egyre testközelibbé válik Magyarország számára. Kérdés, vajon minek kell még történnie ahhoz, hogy a magyar politika végre föleszméljen. Félő, hogy a válasz nagyon fájdalmas lesz” – zárta kommentárját az Új Szó.
