Az márciusi rendkívüli csúcs Gyurcsány Ferenc számára személyesen is komoly kudarccal végződött. Ez nemcsak javaslatainak az elutasításában érhető tetten, hanem abban a rendkívül negatív nemzetközi sajtóvisszhangban is, ami a magyar miniszterelnököt övezte.
Rossz sajtója volt az ötleteknek
Gyurcsány befelé kommunikált
Utólag kiderült: a Kelet-Európát külön megsegíteni kívánó csomagok és az euró bevezetésének könnyítése eleve kudarcra volt ítélve, és Magyarországot leszámítva ezzel mindenki tisztában volt. Mára rekonstruálható, hogy a magyar miniszterelnök csomagjai leginkább belpolitikai kommunikációs szempontból voltak megtervezve. Lényegük, hogy bizonyítsák: a magyar miniszterelnök a nehézségek ellenére a válság megoldásán dolgozik.
Csakhogy azóta arra is fény derült, hogy a javaslatokat nem a közigazgatás dolgozta ki, hanem egy kívülálló cég. Így az Európai Unió mechanizmusát ismerő külügyi és pénzügyi apparátusnak még lehetősége sem volt arra, hogy a javaslatokat megfelelő módon leegyeztetesse diplomáciailag és visszajelzést küldjön a miniszterelnök környezetébe azok elfogadásának esélyeiről.
Kudarcra ítélve
Pedig így talán előre lehetett volna látni, hogy az euróövezet tagjai olyannyira fontosnak tartják pénzük stabilitását a jelenlegi válságban, hogy annak felpuhítását semmilyen módon sem fogják támogatni. Mint ahogyan be lehetett volna lőni, hogy az EU-ban jelenleg a legkomolyabb gazdasági gondokkal küszködő Magyarország (Lettország mellett) nem igazán alkalmas egy új közép- és kelet-európai segélyprogram beterjesztésére.
Végezetül pedig a magyar diplomácia vélhetően azt is képes lett volna jelezni, hogy míg például Franciaország valamivel megértőbbnek mutatkozhat irányunkban, addig ezt a hamarosan választást tartó Németország kancellárnője nem teheti meg.
Újabb forduló
Március 19-20-án ismét EU-csúcs lesz Brüsszelben. Az Európai Parlament március 11-én elfogadott határozata előre jelzi: lényeges elmozdulás nem várható a kérdésekben. Egy 96 pontos dokumentumban térségünket külön – mint „új tagállamok” – kizárólag az 58. pontban említik, mint olyan országok, melyek bajba kerülhettek, és ezért oda kell figyelni rájuk.
Ami talán Magyarországnak fontos lehet, hogy a dokumentum kiemelten foglalkozik a banki csődök elkerülésével, mely során külön megnevezik a nem eurózónás tagállamok pénzintézeteit, hogy könnyebben férhessenek euróhoz.
Ráadásul az élénkítési tervek keretében elosztásra kerülő 5 milliárd euró támogatni fogja a magyar energetikai beruházásokat, például a Nabucco-gázvezeték vagy a Magyarországot a horvát LNG (cseppfolyós gázt továbbító) terminállal tervezett összeköttetésének finanszírozásával. Ha Gyurcsány Ferenc ezeknél ismét nagyobb várakozásokat kelt, függetlenül felvetéseinek jogosságától, ismét kudarcot vallhat.
A régióban sem áll jól Gyurcsány szénája
A márciusi csúcs külön rávilágított a magyar miniszterelnök helyzetére régiónkban. Az természetes, hogy Bulgária vagy a baltiak sem akarnak egy kalapba esni a gazdaságilag negatív példaként említett Magyarországgal. Az viszont már más kérdés, hogy a „visegrádi szolidaritás” most miért nem működik.
A lengyel diplomácia évek óta várta annak a lehetőségét, hogy visszavághasson Gyurcsány Ferencnek azokért, főleg a német sajtóban tett kijelentéseiért, amiket a Lisszaboni Szerződés elfogadásakor tett az akkori lengyel kormány álláspontja ellen. A lengyel kormányváltás pedig ezen mit sem változtatott.
Varsóban és Prágában jelenleg olyan kormányok vannak, melyek erősen atlantisták és az amerikai rakétavédelmi tervek támogatásával nyíltan konfliktust vállaltak Oroszországgal. Ennek következtében bizalmatlanul tekintenek a magyar kormány Oroszország-politikájára, különösen árulkodónak tartva nyitottságunkat a Déli áramlat vezetékkel kapcsolatban.
Ami pedig Szlovákiát és Romániát illeti, megfigyelhető, hogy a két ország bármilyen magyar gondot észlel, mindent megtesz annak érdekében, hogy Budapest ebből minél nehezebben jöhessen ki, hiszen számukra a határon túli magyarság léte miatt egy gyenge érdekérvényesítő Magyarország biztonságpolitikai kérdés.
Obama elnézőbb lehet velünk
Oroszország-politikája miatt a Gyurcsány-kabinet komoly kritikát kapott a Bush-adminisztrációtól. Nagy kérdés, hogy Magyarország megítélése mennyiben változik az új amerikai elnök szemében. Kétségtelen, hogy Barack Obama csapata új retorikába kezdett Moszkvával, elég csak arra gondolni, hogy újraindulnak a NATO-Oroszország egyeztetések.
Ám az egyetlen terület, melyben nem látszik semmilyen változás Washingtonban, az az energiabiztonság kérdése. Vagyis a Nabucco-gázvezeték megépítése amerikai prioritás marad, lévén hogy ezen keresztül vélik elérhetővé tenni a Kaukázus és Közép-Ázsia térségének a szuverenitását. Ebből a szempontból a magyar kormánynak továbbra is problémát jelenthet, hogy nemzetközileg a Déli áramlat- és a Nabucco-vezetéket egymást kizárónak vélik.
Az Egyesült Államokkal kapcsolatban szintén figyelembe kell venni, hogy Magyarország megítélését nagyban befolyásolhatja majd az új nagykövet személye. Bár egyes jobboldali lapok kiemelték Robert J. Haris (Haris Róbert) magyar származású amerikai üzletembert, mint lehetséges jelöltet, ezt azonban hivatalosan nem erősítették meg. Viszont a magyar sajtó által megnevezett másik potenciális jelölt, Kurt Volker, a jelenlegi amerikai NATO-nagykövetről tudni kell, hogy republikánus kötődésű, és ezáltal nézetei nem sokban különböznek a most távozó és a magyar kormány diplomáciai tevékenységét nem kritika nélkül szemlélő April Foley-étól.
Az oroszoknál sikereket ért el
Az elmúlt időszakban Gyurcsány Ferenc komoly erőfeszítéseket tett egy jó orosz kapcsolat kiépítéséért. Ebben a kérdésben kétségtelenül sikereket ért el. Az is egyértelmű, hogy a Fidesz atlantista vonala miatt Moszkva is igyekszik minél több gazdasági egyezséget kötni Budapesttel, még a választások előtt. Ám a jelenlegi gazdasági válság oroszországi hatásai csökkentik Moszkva nemzetközi manőverezési lehetőségeit, ráadásul a Kreml urai meglehetősen pragmatikusak, vagyis előbb-utóbb óvatosabbak lesznek a magyarországi közvélemény-kutatások hatására.
Összességében elmondhatjuk: Gyurcsány Ferenc nemzetközi érdekérvényesítő képessége igen csekély. Ez részben köszönhető strukturális gondoknak is (az államigazgatás, ezen belül a külügyi apparátus meggyengítése), viszont a legnagyobb mértékben mindez a saját belpolitikai és az ország gazdasági helyzete miatt alakult ki.
Ma a magyar miniszterelnök nemzetközi hitele nem sokban tér el az itthonitól. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Orbán Viktor nemzetközi megítélése is ambivalens (bár az elmúlt időszakban a Fidesz javított amerikai vagy német megítélésén, de a korábban róla kialakult „magyar nacionalista” és ezért instabilitást okozó kép is még erősen él), akkor nem nehéz megjósolni, hogy Magyarország diplomáciai mozgástere csak akkor fog nőni, ha az ország ismét képes lesz gazdaságilag látványos növekedést elérni.
