Az Ab 2008. decemberi döntése szerint a házasság alkotmányos védelméből következik a különneműek számára bejegyzett élettársi kapcsolat alkotmányellenessége, ám az azonos neműekre mindez nem vonatkozik. Mi több, az Ab azt is kimondta, hogy miután az azonos neműek házasságot nem köthetnek, ezért a jogalkotónak kell gondoskodni számukra egy ahhoz hasonló jogállás megteremtéséről a jogegyenlőség és az emberi méltóság követelményének jegyében.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az azonos neműek partnerkapcsolatának elismerése a legtöbb európai országban elfogadott, több országban pedig még a házasság is nyitva áll előttük.
A most javasolt szabályozásban a házassághoz képest különbség például, hogy az azonos nemű bejegyzett élettársak közösen nem fogadhatnak örökbe gyermeket.
Gusztos Péter (SZDSZ) az emberi jogi bizottság többségi, támogató álláspontját ismertetve hangsúlyozta, hogy szükség van jogalkotásra, mert az azonos nemű párok súlyos joghátrányokat szenvednek el Magyarországon. Továbbá azért is, mert az Ab szerint is kötelessége a jogalkotónak a házassághoz hasonló jogállás megteremtése, de ezen túlmenően az alapvető emberi érzések is ezt diktálják, hiszen több százezer magyar állampolgár semmi mást nem akar, csak jogbiztonságban élni egymással.
Ékes Ilona (Fidesz) a bizottság kisebbségi véleményt ismertetve elmondta: azért nem tartják általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot, mert a bejegyzett élettársi kapcsolatot mint családjogi intézményt szabályozza.
„Az azonos neműek élettársi kapcsolatát nem tekintjük családnak, bár maximálisan tiszteletben tartjuk” – hangsúlyozta az ellenzéki képviselő, aki szerint az például jogos igény, hogy az azonos nemű párok igazolhassák hozzátartozói minőségüket.
