Az Országgyűlési Biztos Hivatala ez ügyben hivatalból vizsgálatot folytatott és törvénymódosítást kezdeményezett. Jóri András adatvédelmi biztos szerint az internetes szolgáltatások, például az elektronikus levelezés, a csevegőprogramok, a bárki számára hozzáférhető tárhely-szolgáltatások magáncélú használata visszavonhatatlanul a magánélet természetes részévé vált. A magánéletnek ez a része ugyanolyan védelmet igényel, mint a magánszféra más területei, például a magánlakás és a levéltitok.
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvénynek egyértelmű választ kell adnia arra, milyen hírközlési szolgáltatás figyelhető meg titokban, továbbá végezhető-e on-line házkutatás, azaz az internetre csatlakozó otthoni számítógép vagy más informatikai eszköz adattárolójának távolról, észrevétlenül történő átkutatása.
Jóri András szerint, ha a törvényalkotó úgy dönt, hogy igen, akkor ezt a magánszférához való jog, valamint a személyes adatok védelméhez való jog legkisebb korlátozásával, a külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtő tevékenységek között kell szabályozni. Ezen kívül a titkos információgyűjtés célszemélyeit csak kivételesen, nyomós nemzetbiztonsági érdekből szabad csoportismérvek alapján meghatározni. A szükségtelenül rögzített adatokat ésszerű időn belül törölni kell, és pontosan meg kell határozni a törlés határidejét.
Az ombudsman emlékeztetett: a nemzetbiztonsági szolgálatok közül a hírszerző szolgálatok (az Információs Hivatal és a Katonai Felderítő Hivatal) külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtő tevékenységét az igazságügyi és rendészeti miniszter engedélyezi. E hivatalok tevékenysége során azonban a konkrét nemzetbiztonsági feladat (például objektumvédelem, terrorelhárítás) határozza meg, hogy a kijelölt bíró, vagy az igazságügyi és rendészeti miniszter adhat-e engedélyt a külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtésre.
A biztos szerint a nemzetbiztonsági feladatok törvényi elhatárolása nem konzekvens, így a titkos információgyűjtés külső engedélyezési jogköreinek elhatárolása sem teljesen következetes, ezért a nemzetbiztonsági törvény módosítása szükséges ahhoz, hogy ki lehessen zárni az engedélyezési hatáskörök ütközését.
