A vizsgált csoport közel egyharmada soha nem ül taxiba, nem meglepő módon jellemzőbben az alacsonyabb társadalmi státuszúak. A negyedévnél ritkábban taxizók aránya 46 százalékos, körükben az átlagosnál nagyobb arányban találunk nőket, ötven évesnél idősebbeket, legfeljebb általános iskolát végzetteket és közepes társadalmi státuszcsoportba tartozókat.
Azok, akik legalább háromhavonta igénybe veszik e szolgáltatást (23 százalék), jellemzőbben férfiak, harminc év alattiak, diplomások és a legmagasabb társadalmi státuszcsoport tagjai.
A jelenlegi tarifákat a taxizók negyede tartja megfelelőnek, tízből hatan kissé sokallják, és 13 százalékos azok aránya, akik szerint az árak nagyon magasak.A felmérésben helyet kapott annak vizsgálata is, hogy egy 10 százalékos tarifaemelés után a taxival utazók hogyan vélekednének az árakról. A szolgáltatást igénybe vevők alig egytizede véli úgy, hogy még ez az árszint is elfogadható lenne, valamivel több, mint felük valamelyest sokallná, 38 százalékuk pedig nagyon magasnak tartaná az új tarifákat. Ennél a kérdésnél már nem mutatkozik összefüggés azzal, hogy ki finanszírozza az utazást.
Az esetleges tarifaemelés hatással lenne a szolgáltatás igénybevételének gyakoriságára, de eltérő mértékben a saját zsebből fizetett és a mások által finanszírozott utak esetében. A saját zsebből utazók 70 százaléka ritkábban taxizna egy ilyen mértékű áremelés után, míg a mások által fizetett utak esetében csupán ennek fele azok aránya, akik kevesebbet utaznának taxival. Nem meglepő módon azok, akik nagyon magasnak tartják a tarifákat, az átlagosnál is ritkábban vennék igénybe a szolgáltatást, mind a maguk által, mind a mások által finanszírozott utak esetében.
