Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, a Roma Polgárjogi Alapítvány és a Társaság a Szabadságjogokért szervezetek szerint „mélységesen csalódást keltő” az államfő megszólalása.
A Köztársasági Elnöki Hivatal kedden, miután az államfő fogadta az igazságügy-minisztert, az országos rendőrfőkapitányt és a legfőbb ügyész helyettesét a tatárszentgyörgyi gyilkosság ügyében, azt közölte: Sólyom László köztársasági elnök fontosnak tartja, hogy a cigányok elleni támadások esetén a közvélemény minél hamarabb megismerhesse a bűncselekmények indítékait. A közlemény szerint Sólyom László megdöbbenését és felháborodását fejezte ki a hétfőn történt kettős gyilkosság és gyújtogatás miatt.
Az öt civilszervezet szerint a köztársasági elnöknek egy ilyen helyzetben nem az a kötelessége, hogy semmitmondó módon felhívja a bűnüldöző szerveket az elkövetők azonosítására és a közvélemény tájékoztatására, amiről mindenki tudja, hogy egyébként is alapvető feladatuk. Azt kellene világossá tennie, hogy a romák ellen irányuló szóbeli és fizikai támadások elfogadhatatlanok, minden honfitársunk, függetlenül etnikai hovatartozásától, és azzal együtt, ugyanolyan fontos a köztársaság számára.
A tömörülések a múlt héten levélben kérték a köztársasági elnököt, hogy emelje fel szavát a rasszizmus és az előítélet ellen. A levélben az emberi jogok védelmét fontosnak tartó szervezetek annak a határozott álláspontjuknak adtak hangot, hogy a nemzet egységét megtestesítő államfőnek fel kellene szólalnia a romák elleni verbális és fizikai támadások, valamint a lassan elfogadottá váló rasszista indulatok ellen – idézik fel. Véleményük szerint Magyarország a gyűlölet általánossá válása felé sodródik, amivel szemben a jogrendszer önmagában tehetetlen, ezért kulcsfontosságú a közvélemény befolyásolására képes személyek és intézmények fellépése.
„Az államfő hallgatása az elszabaduló indulatok közepette különösen fájó volt, mert Sólyom Lászlóról tudni lehet, ha valamit a szívén visel, nem habozik a nyilvánosság elé állni álláspontjával. Most több százezer honfitársunkról van szó, akikkel szemben sokaknak úgy tűnik, minden megengedett” – fogalmaznak állásfoglalásukban.
Két embernek – köztük egy kisgyermeknek – kellett meghalnia ahhoz, hogy a köztársasági elnök végre megszólaljon a kérdésben, ez a megszólalás azonban mélységesen csalódást keltő – fogalmaznak.
