Az 1927-ben Szegeden született Bozó László 1953-tól dolgozott a Magyar Rádiónál: 1957 és 1962 között dramaturgiai vezetőként, később a szórakoztató osztály vezetőjeként dolgozott, 1971–től 1979-ig főrendező, 1989-es nyugdíjba vonulásáig igazgató-főrendező volt.
Munkásságának köszönhetően a világ- és a magyar irodalom számos remekét ismerhette meg a közönség a rádió hullámhosszain át. Nevéhez fűződik egyebek között Dante: Isteni színjáték; Arany János: Toldi, Buda halála; Goethe: Faust, továbbá Katona József: Bánk bán és Madách Imre: Az ember tragédiája rendezése. Közreműködött a Szabó család népszerű hangjáték készítésében is. Tevékenységét Jászai Mari-díjjal (1973), valamint érdemes (1979) és kiváló művészi (1984) elismeréssel jutalmazták.
A család tájékoztatása szerint Bozó László 14 éve költözött ki Kanadába.
