Balsai István szerint a kormány tavaly novemberben, a hatályos magyar törvények kijátszásával és a parlament megkerülésével kötötte meg a 6,5 milliárd eurós hitelfelvételről szóló nemzetközi szerződést, amely az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. Hangsúlyozta, hogy a hitelszerződés szoros mellékletét képező igazságügy-miniszteri garancianyilatkozat olyan kötelezettséget vállal, amely a teljes magyar nemzeti vagyonnak a lefoglalását teszi lehetővé.
Arról is beszélt, hogy ha egy nemzetközi szerződés a hazai jogrenddel ellentétben áll, akkor ez alkotmánysértő, amint erre az Alkotmánybíróság már sokszor rámutatott. Balsai István szerint a továbbiakban parlamenti eszközökkel fognak élni, és amennyiben lehetséges, akkor az Országgyűlés január 29-ei rendkívüli ülésnapján interpellációban foglalkoznak az üggyel, valamint szeretnék kieszközölni, hogy egy következő ülésén a nemzetközi szerződést vitassák meg.
A fideszes politikus kiemelte, hogy az igazságügyi minisztérium pénteki közleménye “beismerő nyilatkozat”, hiszen “mindennel foglalkozik, csak a kérdéssel nem”: szó sem esik benne az Országgyűlés hatásköréről, sem arról, hogy a történtek után milyen lépéseket tesz a kormány a szerződés módosítására.
Gyermekded kijelentések?
Balsai István visszautasította a minisztérium közleményét, amelyben a polgárok riogatásával és gyermekded kijelentésekkel, felelőtlenséggel vádolták. A minisztérium közleményében azt írta: “gyermekded az a kijelentés, hogy nemzeti jelképeink, műemlékeink zálogba kerültek volna. Fölösleges a polgárok riogatása, hiszen Balsai István képviselő úr is jól tudja, hogy minden esetben a nemzetközi hitelszerződések részét képezi egy jogi nyilatkozat, melyben a hitelfelvevő ország lehetővé teszi, hogy a hitelező szükség esetén pert indítson ellene, vagyis lemond mentességéről”.
Mint írták, nem volt ez másként a Fidesz-kormány idején sem. “A képviselő úrnak, volt igazságügy-miniszterként különösen tudnia kellene, hogy a forgalomképtelen dolgok, így például a Parlament épülete nem idegeníthetők el, nem tehetők pénzzé, nem terhelhetők meg. Ez az alaptalan állítás egyébként sértő feltételezés fontos külföldi partnereinkkel, az Európai Unióval szemben is” – hangsúlyozta a tárca.
Balsai István – aki szerdán és csütörtökön is tartott sajtótájékoztatót az ügyben – azt is kiemelte, hogy az ügyben “különösen szót érdemel a Magyar Távirati Iroda inkorrekt és szakmailag súlyosan elhibázott magatartása”.
A politikus azt kifogásolta, hogy miután az MTI hírt adott a csütörtöki sajtótájékoztatón elhangzottakról, egy olyan nemzetközi jogászt kérdezett meg, aki a szerződés szövegének átfogó ismerete nélkül nyilatkozott úgy, hogy szerinte nincs szükség az Országgyűlés felhatalmazására vagy utólagos jóváhagyására a hitelszerződés ügyében. “Hogyan lehetséges az, hogy nyilatkoztatnak egy nemzetközi jogászt, egy Országgyűlésre tartozó kérdésben egy szerződésről, amelynek kapcsán a nyilatkozó kijelenti hogy nem ismeri a szerződést” – tette fel a kérdést Balsai István.
Nem szükséges a parlament beleegyezése?
Lattmann Tamás nemzetközi jogász azt mondta, hogy a nemzetközi szerződések esetén akkor szükséges az Országgyűlés felhatalmazása, ha a szerződés Magyarország külkapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú.
Kifejtette: egy 2005-ös törvény szerint a kiemelkedő fontosság akkor áll fent, ha a szerződés olyan tárgykört érint, amely törvénnyel szabályozott, vagy ha az alapvető jogok, illetve kötelességek tartalmát és érvényesülésének lényeges biztosítékait érinti.
Ezen felül külkapcsolati szempontból kiemelt fontosságú a nemzetközi szerződés azokban az esetekben is, ha hatályos törvénnyel ellentétes rendelkezést tartalmaz; ha Magyarország joghatósága alá tartozó emberek jogait és kötelezettségeit közvetlenül szabályozza, vagy ha egyéb, az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdést érint. A nemzetközi jogász mindezeket figyelembe véve – a szerződés szövegének átfogó ismerete nélkül – annak a véleményének adott hangot, hogy az EU-hitelszerződés megkötéséhez nem lett volna szükség a magyar Országgyűlés előzetes beleegyezésére.
