Az EP-lista 12., azaz valószínűleg befutó helyére került fel. Mivel indokolta Orbán Viktor a felkérését?
A felkérés a Fidesz és a KDNP szakpolitikusaitól érkezett. Lehetőséget kívánnak biztosítani arra, hogy a sokáig méltatlanul háttérbe szorított fogyatékosügyi politika magasabb szintre kerüljön. Az Európa Parlamentben nagyon sok kérdésben előrehaladást lehet elérni, amennyiben van megfelelő képviselet.
Kósa Ádám a Parlamentben (Fotó: MTI)
Számomra egyértelmű az üzenet: érintettként képviselni a fogyatékkal élőket – elsősorban a magyart, de az európaiakat is -, megfelelő fogyatékospolitikát bevinni a legmagasabb szintre, ugyanakkor megmutatni azt is, hogy fogyatékkal élőként képes vagyok, állapotuktól teljesen függetlenül, a magyar embereket képviselni.
Magyarországon mennyire aktív a fogyatékkal élők – ezen belül is a siketek és nagyothallók – képviselete? Érdemes rögtön Brüsszelben kezdenie?
Itthon a képviselet erőteljes, hiszen valamennyi fogyatékosokat tömörítő szervezet aktív. A döntéshozók szemléletváltása a fogyatékosokhoz hozhat érdemi változást. A SINOSZ elnökeként azért küzdök, hogy a fogyatékospolitika szociális megközelítésből emberjogi megközelítéssé váljon. A hazai politikai-kulturális környezet még nehezen fogadja be azokat az értékeket, melyeket mi, fogyatékkal élők megjelenítünk. Úgy gondolom, hogy az EP-képviselőség ezt a folyamatot gyorsítaná fel, hiszen ami az EP-ben átmegy, annak Magyarországon is át kell mennie.
Milyen problémákkal kell szembenéznie a magyar siket és nagyothalló társadalomnak, megvan-e a megoldáshoz a kellő érdekérvényesítő képességük?
Számunkra négy fő kérdéskör bír meghatározó relevanciával. Az első a kommunikációval kapcsolatos: a siket emberek számára a jelnyelv oktatását és használatát legitimáló törvény megalkotását már a rendszerváltozás óta szorgalmazzuk. Tavaly került olyan stádiumba az ügyünk, amely már reálissá teheti: idén elfogadják a jelnyelvi törvényt.
Ami a siketeknek a jelnyelv, az a hallókészülék a nagyothallóknak: második fő célunk a támogatási rendszer reformjának előmozdítása, mert az jelenleg kaotikus és megkésve követi a technikai fejlődést. Szeretnénk, ha rugalmasabb és a nagyothallók szükségleteihez igazított támogatási rendszert vezetnének be, és ebben a körben az önálló életvitelt segítő eszközöket is támogatnák.
A harmadik a munkával kapcsolatos: talán a hallássérültek vannak a legnagyobb hátrányban a munkavállalás során, mert már az iskolából kilépve szembesülnek a diszkriminációval és a hallássérültekkel kapcsolatos félreértésekkel. A negyedik pedig a média akadálymentesítése: erőteljesen lobbizunk azért, hogy a televíziós műsorokat minél nagyobb mértékben feliratozzák.
Milyen főbb problémákra irányítaná rá az unió figyelmét?
A fogyatékkal élő emberek számára hatalmas lépés volt a jogaikról szóló ENSZ-egyezmény elfogadása. Magyarország az unión belül az elsők között ratifikálta ezt az új nemzetközi egyezményt (és vállalt kötelezettségeket), amelyet számos európai ország még nem fogadott el.
Egyik fő célom az lesz, hogy kövessék Magyarországot ezen az úton, és minél több európai ország vállaljon kötelezettségeket (az egyes államok között is legyenek egyenlő esélyek és kötelezettségek), mert az egyezményben foglalt jogokat nem elegendő deklarálni, hanem azokat meg is kell valósítani.
Ebből következik a második fontos cél: az egyezményben foglaltakat alkalmazzák is. Ez különösen fontos a különböző szolgáltatások és szabványok esetében. Fontos célkitűzésem továbbá, hogy egyfelől az EU strukturális alapjaiból kerüljön a korábbi időszakhoz képest több forrás minden olyan programra, amely a fogyatékkal élők helyzetének javítását szolgálják. Másfelől a legújabb európai uniós szabályozás alapján az uniós pénzek felhasználásánál sokkal nagyobb hangsúlyt lehessen fektetni a fogyatékkal élők igényeire és lehetőségeire olyan esetekben is, amelyekre korábban nem is gondoltak, és egyaránt szolgálják a gazdasági növekedést és javítják az aktivitást.
Végezetül egy teljesen új szemléletet szeretnék megerősíteni: a fogyatékkal élők nehézségei, hátrányai nem (csak) a fogyatékkal élők problémái, hanem az egész országé, Európáé és az idősödő társadalmaké. A fogyatékosság önmagában – a környezet és a szolgáltatások rugalmatlansága hiányában – nem is létezik: ezért legfontosabb célom, hogy egy mindenki által élhetőbb és aktívabb világ megteremtésében vegyek részt.
Hallani, hogy előrehozott választás esetén többeket hazahívna Brüsszelből a Fidesz. Ön vállalna kormányzati szerepet?
Civil érdekérvényesítő vagyok és az is kívánok maradni EP-képviselőként. Fogyatékkal élőként számomra fontos, hogy a megfelelő fórumokon megjelenítsem a sorstársaim problémáit. A kormányzati munka így számomra elképzelhetetlen az elkövetkező időszakban.
Tagja a Fidesznek, vagy civilként kapta a felkérést?
Nem vagyok tagja a Fidesznek, sem más pártnak. Civilként kaptam a felkérést, amiben látom az engem felkérő párt elkötelezettségét a fogyatékkal élő emberek helyzetének jobbítása érdekében. Ezért is fogadtam el a felkérést.
kósa ádám életrajza
Kósa Ádám 1975-ben született Budapesten. Családos, két gyermek édesapja. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán végzett 2000-ben. 2005-ben jogi szakvizsgát tett, illetve ekkor szerzett diplomát a
Semmelweis Egyetem Testnevelési- és Sporttudományi Karán Sportszervező-menedzser szakon.
2008 óta a Fogyatékos Emberek Szövetségeinek Tanácsa, elnöke, korábban a szervezet alelnöke volt. 2005 óta az Országos Fogyatékosügyi Tanács tagja és a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnöke. Tagja a
De juRe Alapítványnak, az Európai Siketek Szövetsége (EUD) jogi bizottságának, a Siketek Nemzetközi Sportbizottságának (ICSD), és a Siketek Világszövetsége (WFD) jogi bizottságának is.
Nyelvismerete: magyar jelnyelv, nemzetközi jelnyelv, angol.
