Az Országgyűlési Biztos Hivatala közleményben arra mutatott rá, hogy a nemzetiszínű szalag vagy a síp viselése az elmúlt években egyfajta vélemény kifejezéseként, tiltakozásként jelent meg a budapesti utcákon. Szabó Máté szerint ezért a véleményüket ilyen módon kifejezők igazoltatása „egy megítélés alá esik a vélemény közlésének előzetes betiltásával, vagyis a cenzúrával”.
A szabad véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi, azaz sérült ez a jog is azzal, hogy a rendőröket a nemzeti szalagos-sípos embereket igazoltatására utasították – szögezte le az ombudsman.
Az új beléptetési rend korlátozza a gyülekezési jogot
A jelentés kitér arra is, hogy október 23-án volt olyan rendezvény, amelynél a szervezők határozott kérése ellenére a rendőrök a beléptető kapuknál, illetve azok közvetlen előterében igazoltattak, csomagokat és ruházatot vizsgáltak át. Ezzel összefüggésben Szabó Máté arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendezvény, az ott tartózkodók biztonságának védelme, a gyülekezés békés jellegének fenntartása a törvény szerint a rendező kötelezettsége, a rendőrség pedig csak felkérésre működik közre.
Az állampolgári jogok biztosa szerint a rendőrségi eljárás nem korlátozhatja a gyülekezés szabadságát és a véleményszabadság szorosan hozzá kapcsolódó jogát. Márpedig a szervezők kifejezett előzetes tiltakozása ellenére alkalmazott „új beléptetési rend” objektíve alkalmas volt arra, hogy a részt venni kívánókat távol tartsa a rendezvénytől, szükségtelenül és aránytalanul korlátozva a békés gyülekezés jogát – írja.
Kreatív rendőrök
Az Országgyűlési Biztos Hivatalának munkatársai, akik több rendezvényen is megjelentek, azt tapasztalták, hogy „bár a tömegkezelési feladatokat megelőző eligazításokon rendszeresen felhívják az állomány figyelmét az azonosító számok megfelelő felhelyezésére, a rendezvényeket biztosító rendőrök ebben meglehetősen kreatívak”. Úgy látják, a szabályozás hiányosságára vezethető vissza az is, hogy a védőfelszerelésen lévő azonosító nem egyezik meg a rendőr jelvényén szereplővel, és a tépőzáras hímzett számok már közelről se olvashatók le egyértelműen.
Az ombudsman megállapította azt is, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára a „jogállamiság elvével összefüggő visszásságot okozott”, mert egy olyan ügyben rendelkezett, ami a rendőrség hatáskörébe tartozott volna. Utalt arra, hogy az államtitkár utasítására tértek el a központi ünnepségek biztosítási tervétől, és nem zárták le az M2-es metróvonal Kossuth téri állomását.
Az ünnepségek egyik helyszínén az ombudsman munkatársait háromszor is igazoltatták, miután a rendőrök nem fogadták el az állampolgári jogok biztosának megbízólevelét. A jelentés ugyanakkor kitér arra is, hogy Budapest rendőr-főkapitánya utóbb elnézést kért a szakszerűtlen intézkedésért.
Az ombudsmani hivatal közlése szerint az alapvető jogokkal összefüggő visszásságok orvoslása, valamint az országosan egységes jogalkalmazás érdekében Szabó Máté az Országgyűléshez, a szakminiszterhez és az országos rendőr-főkapitányhoz fordult.
