„Itt vannak köztünk“ – hirdeti öles betűkkel a Movember weboldala, a hónap eleje óta sokasodó bajuszokra utalva. Mármint Ausztráliában, az USA-ban és más angolszász országokban, ahol a november néhány éve már a bajusznövesztés, egyben a férfiegészség hónapja.
Az ellenlábasoktól származó kezdeményezés értelmében a részt vevő férfiak tiszta lappal és ábrázattal vágnak neki a novembernek, hogy aztán egy teljes hónapon át növesszék, fazonírozzák, pödörjék vagy tupírozzák orruk alatt a szőrt. Az ezzel járó felhajtást – bajuszgála, bajuszszépségverseny, a 80-as évek bajuszhőskorát megidéző szörfverseny – pedig arra használják ki, hogy adományokat gyűjtsenek a férfiegészség kritikus területeivel foglalkozó szervezeteknek. Nem is eredménytelenül: csak Ausztráliában a Movember Alapítvány működése négy évében eddig több mint 24 millió ausztrál dollárt (azaz mintegy 3,3 milliárd forintnyi összeget) gyűjtött össze, évről évre megsokszorozva bevételeit.
Bajuszkirály a kiskunfélegyházi bajuszfesztiválról (Fotó: MTI)
A kampány hátterében az a felismerés áll, hogy a férfiak egészsége ugyanolyan törékeny, mint a „gyengébbik“ nemé, sőt: várható élettartamuk jó öt évvel elmarad a nőkétől, még a fejlett országokban is.
Fogjuk a stresszre?
Hazánkban a Movember egyelőre nincs jelen – leszámítva egy-két elszigetelt kezdeményezést –, ám az eredeti problémáról sajnos nem mondható el ugyanez. A KSH 2006-os adatai szerint a magyar férfiak születéskor várható élettartama 69, míg a nőké 77,4 év. Magyarországon 5 férfiból mindössze 3 éli túl a 65. életévét – áll a riasztó statisztika a Mentsük meg a férfiakat! mozgalom honlapján.
Arany Ágnes, a mozgalom alapítója szerint a férfiakra leselkedő legnagyobb veszély a stressz, amelyet meglátása szerint kevésbé hatékonyan tudnak feldolgozni, mint a nők. Ráadásul, míg a nők a család, a társasági élet, a sport vagy a hobbi területén számtalan lehetőséget találnak a sikerélményre, a férfiak leginkább csak a munkahelyükön tudnak bizonyítani, ami eleve magában hordozza a gyomorfekély vagy az infarktus esélyét – vélekedik.
A stressz nehezen mérhető fogalom – mutat rá Hadas Miklós, a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalmi Nem- és Kultúrakutató Központjának vezetője. Tény, hogy a munkahelyi stressz a ranglétra fokain emelkedéssel arányosan növekszik; és mivel minden emancipációs törekvés ellenére a magasabb pozíciókat túlnyomórészt férfiak töltik be, ebből a stresszből is több jut nekik. Vannak olyan, kifejezetten férfias munkakörök is – elég csak a válság kapcsán a brókerekre gondolnunk –, amelyekbe pozíciótól függetlenül bele van kódolva az idegőrlés. Ám az élet más területein és más formában ugyan, de a nőket is éri legalább ennyi stressz, így nem lehet egyértelmű összefüggést vonni a férfiak halandósága és az őket nyomasztó feszültség, szorongás között.
Betegség ellen struccpolitika
Érdemes inkább a „kemény“, kvantitatív adatokra hagyatkozni: ilyenek például a halálozási statisztikák, betegségtípus vagy halálnem szerint. A közlekedési balesetek áldozatai között több a férfi, ami arra vezethető vissza, hogy a férfiasság velejárója a kockázatkereső viselkedés.
A betegség, a gyengeség viszont sokkal kevésbé összeegyeztethető a férfiakról kialakított képpel, ezért nem is szívesen szembesülnek vele. Orvoshoz is többnyire csak akkor fordulnak, ha már ég a ház, és a javasolt életmód-változtatásra sem vehetők rá könnyen.
A daganatos betegségekben elhunytak nagyobb százaléka férfi, amiből arra lehet következtetni, hogy ők hajlamosak elbliccelni az életbevágóan fontos szűréseket. Vezető halálok a férfiaknál a dohányzás okozta tüdőrák – emeli ki a genderkutató. Az a statisztika, mely szerint a rendszeres gyógyszerfogyasztók táborát túlnyomórészt nők alkotják, szintén azt támasztja alá, hogy a férfiak sokkal kevésbé egészségtudatosak.
Ugyanakkor a depresszió – amely a Movember kiemelt célpontjai közé tartozik – hazánkban inkább női jelenség, legalábbis erre enged következtetni az intézetekben kezeltek és az antidepresszánsokat szedők nemek szerinti megoszlása. Nem kizárt persze, hogy a kezeletlen, regisztrálatlan betegek között nagyszámú depressziós férfi is rejtőzik. A szakember megjegyzi: mindezek az eltérések csökkenő tendenciát mutatnak, ahogy fokozatosan elmosódnak a különbségek a férfi és női viselkedésminták között.
Nem feledkezhetünk meg olyan kézenfekvő magyarázatokról sem, mint a veszélyes vagy nehéz fizikai munka, amely mindmáig elsősorban a férfiakat tizedeli – emlékeztet Hadas Miklós.
Nők a férfiakért
Talán nem véletlen, hogy míg Ausztráliában a férfiak képesek tenni valamit magukért és egymásért, nálunk az egyik legjelentősebb kezdeményezés a védelmükre nőktől származik. Arany Ágnes, a Mentsük meg a férfiakat! mozgalom alapítója természetesen most is a védelmükre kel: a férfiak számára mások a prioritások, fontosabb az autó, a ház vagy az előléptetés, mint hogy magukért aggódjanak, így ez női hozzátartozóikra hárul. De tenni mindenki csak magáért tehet – ehhez igyekszik bőséges tájékoztatást és kommunikációs fórumot biztosítani a mozgalom. Ma már a honlap olvasóinak majd 40 százaléka férfi, és a támogatók között is szép számmal akadnak – büszkélkedik az alapító.
Évente egyszer nálunk is górcső alá kerül a férfiegészség ügye, mégpedig a Férfiak Egészségének Nemzetközi Hete alkalmából, júniusban. A rendezvénysorozat 2004-ben debütált Magyarországon, az amerikai Apák Napja köré szerveződő programok mintájára. Az egészséghét keretében szűrővizsgálatokat, valamint szakmai és népszerű ismeretterjesztő rendezvényeket tartanak országszerte – olvasható Métneki János tanulmányában. Az Országos Egészségfejlesztő Intézet (OEFI) munkatársa maga is részese a programsorozatot koordináló nemzetközi összefogásnak. 94 éve dacára mind a mai napig fáradhatatlanul munkálkodik a férfiegészség ügyén, élő bizonyítékaként annak, hogy van remény a túlélésre.
