Az 1932-ben született Horn Gyula előbb műszerész-iparitanuló volt, majd az egykori Szovjetunióban, a rosztovi egyetemen közgazdaságtant tanult. Huszonkét éves korában a Pénzügyminisztériumban kezdett dolgozni és belépett a Magyar Dolgozók Pártjába. 1956. október vége, november eleje között – állítása szerint – nemzetőr volt, majd belépett a megalakuló Magyar Szocialista Munkáspártba, az MSZMP-be.
Pufajkás múlt
„Én a pufajkás osztagban a törvényes rendet védtem” – mondta Horn ötven évvel később a német Die Weltnek. “Először is szeretném világossá tenni, hogy 1956. nem a kommunizmus elleni harc volt. A felkelők sem akarták eltörölni azt. Ezt manapság gyakran helytelenül ábrázolják” – tette hozzá.
Amikor 1993-ban karhatalmista múltját boncolgatni kezdték és többen tisztségeiről való lemondásra szólították fel Hornt, azt egy hírhedt és sokat idézett, többek szerint cinikus mondásával kommentálta: „Pufajkás voltam. Na és?”
Sólyom László köztársasági elnök azonban nem intézte el ennyivel a dolgot, így aggályosnak tartotta Horn Gyula kitüntetését a 75. születésnapján, amit Gyurcsány Ferenc terjesztett elő „külügyminiszterként és miniszterelnökként az ország érdekében végzett tevékenységéért”, és az Alkotmánybíróság alkotmányértelmezése után a kitüntetés átadását megtagadta a volt miniszterelnöktől.
Profi diplomata
1961. március 1-jétől a szófiai magyar nagykövetség attaséja volt, majd 1963-tól 1969-ig Belgrádban teljesített külügyi szolgálatot. Nagykövetségi titkári posztot töltött be 1965 és 1968 között, ekkor I. osztályú nagykövetségi titkárrá nevezték ki, majd nagykövetségi tanácsos lett. Ezután az MSZMP KB Külügyi Osztályára került, itt politikai munkatárs, konzultáns, illetve osztályvezető-helyettes (1969-1983), 1983 és 1985 között pedig osztályvezető.
Horn Gyula (1932-2007) – Képgaléria!
1985-ben kinevezték külügyi államtitkárrá, 1989-ben külügyminiszter lett a Németh Miklós vezette kormányban.
Megnyitotta a határt
1989 szeptemberében komoly szerepet játszott abban, hogy a kormány engedélyezte a határnyitást a keletnémet menekültek előtt. Sokan vitatják azonban, hogy Horn jogosan tűnhet fel, mint a határnyitás kulcsfigurája.
Németh Miklós akkori miniszterelnök 2004-ben például egy hetilapnak elmondta: a döntéskor rajta kívül jelen volt Horváth István belügyminiszter, Horn Gyula külügyminiszter, az igazságügyminisztert helyettesítő államtitkár és két tanácsadó. 1989. szeptember 10-én az első két hivatalosan a határt átlépő menekült mindenesetre Horváth Istvánnak fejezte ki háláját.
—-A miniszterelnök—-
Horn Gyula vezetésével 1994-ben az MSZP elsöprő többséggel nyerte meg a választást, és bár egyedül is képes lett volna a kormányalakításra, a koalícióba bevette az SZDSZ-t is, kétharmados többséget uralva a parlamentben. Ennek ellenére Horn miniszterelnökként nem nyúlt hozzá egyetlen sarkalatos törvényhez és az Alkotmányhoz sem.
A Horn-kormány alatt az infláció elérte a 30 százalékot, ezért 1995. március 12-én elfogadták a gazdaságot valamelyest stabilizáló Bokros-csomagot. Szintén ebben az időszakban írták alá a legtöbb kétoldalú alapszerződést, illetve folytatódott a privatizáció is. A szocialisták 1998-ban elvesztették a választást a Fidesszel és vezetőjével, Orbán Viktorral szemben.
Európai politikus
Horn Gyula 1996 és 2003 között a Szocialista Internacionálé kelet-európai alelnöki posztját töltötte be, ezt követően helyét Kovács László jelenlegi EU-bizottsági tag vette át.
2002-ben Medgyessy Péter akkori miniszterelnök kinevezte a miniszterelnök EU-különmegbízottjának. Bár 2004-ben az MSZP európai parlamenti választási listájának 2. helyén indította, még a szavazás előtt bejelentette, hogy nem vállalja a képviselőséget.
2005-ben kifejtette: ha őt jelölnék köztársasági elnöknek, elvállalná a pozíciót. Szerepelt pártja négy jelöltet felvető listáján is, de a kevés támogató miatt visszalépett.
