A jelentkezéskor még érvényben volt a tandíjörvény, így csak az mert felvételizni, aki vállalni tudta a költségeket. Így elmaradt a szelekció, ami a felsőoktatás színvonalának drámai eséséhez és a diploma elértéktelenedéséhez vezethet – véli a Magyar Nemzet keddi cikke.
A képet némileg árnyalja – bár az MN cikke nem említi -, hogy a felsőfokra beiskolázott fiatalok mintegy harmada végül lemorzsolódik, nem szerez diplomát, ami jelentős részben oka a fiatalok munkanélkülisége növekedésének – olvasható az Állami Számvevőszék jövő évi költségvetési tervezésre vonatkozó elemzésében. A képet még tovább árnyalja, hogy a bolognai rendszerben az alapképzésen végzettek csak harmada mehet mesterképzésre a rendelkezésre álló férőhelyek alapján.
A Magyar Nemzet információi szerint nem tízezer, hanem csaknem tizennégyezer diák került be az augusztusi pótfelvételik során az egyetemekre és főiskolákra, ami azt jelenti, hogy idén a felsőoktatásba jelentkezők 99 százaléka felvételt nyert valahova – mutat rá a Magyar Nemzet cikke a minisztériumnak a lap kérésére rendelkezésre bocsátott adatai alapján. A rendes felvételi eljárásban ugyanis több mint 81 ezer fiatalt vettek fel, a pótfelvételik során pedig 13 667 diákkal bővült a hallgatók névsora, vagyis a 96 ezer jelentkezőből 95 ezer felvételt nyert valahova.
A pótfelvételik során sem tudták feltölteni az ingyenes férőhelyeket: a meghirdetett 1500 mesterképzési férőhelyből 1200-at töltöttek fel. A négyezer ingyenes felsőfokú szakképzésnek pedig alig hatvan százalékára, 2500 helyre vettek fel hallgatókat – írta a Magyar Nemzet.
