Gyurcsány Ferenc második ciklusa során már másodszor vetődik fel a szakértői kormány gondolata: míg 2006 őszén a konzervatív ellenzék javasolta, most a koalícióból kilépett szabad demokraták szorgalmazzák egy „pártmentes” kabinet létrehozását.
A Nézőpont Intézet augusztusi felmérése sze-rint a választók 71 százaléka egyetértett azzal, hogy „jó volna, ha politikusok helyett egy szakértők-ből álló kormány vezetné az országot”. Népszerű javaslatról van tehát szó, mely alkalmas a politikai szimpátiakeltésre, annak ellenére – vagy inkább éppen azért -, mert megvalósulására kevés az esély, így kezdeményezőjét sem terheli valódi felelősség.
A szakértői kormány fogalma jogi és politikai szempontból egyaránt tisztázatlan. Az Alkotmány nem ismeri ezt a kormányformát, ez azonban önmagában nem jelent akadályt.
Sokkal problémásabb lehet, hogy e kormányzási formának nincs politikatörténeti előzménye, így hiányoznak íratlan szabályai – véli a Nézőpont Intézet elemzése, hozzátéve: van esély rá, hogy a belpolitikai napirenden a szakértői kormány alternatívája uralja a következő hetet. A kezdeményezés sorsa attól függ, mely pártoknak áll érdekében az ügy felszínen tartása.
Az MDF-nek és a Fidesznek nem jönne jól
Az MDF és a Fidesz számára a szakértői kormány valószínűtlen alternatíva. A Demokrata Fórum számára egy többpárti együttműködésen alapuló modell lehetetlenné tenné az önálló, magát más pártoktól élesen megkülönböztető imázs továbbépítését.
A népszerűségi versenyben továbbra is to-ronymagasan vezető Fidesznek pedig nincs szüksége rá, hogy szavazótáborában kevéssé kedvelt politikai szereplőkkel szövetkezzen, vagy akár csak kívülről támogassa kormányzásukat.
Az SZDSZ időt nyerne
Az ötletgazda SZDSZ számára a szakértői kormány koncepciója időhúzásra szolgál. A nyár elején megválasztott Fodor Gábor máig nem hozta meg a pártja szövetségesi politikájáról szóló stratégiai döntéseket: nem tisztázta viszonyát sem a szocialistákkal, sem a Fidesszel. A szakértői kormány lehetőségéről és feltételeiről szóló vita azonban egyszerre segíthet a szabad demokratákat övező médiafigyelem növelésében és az SZDSZ valamilyen irányú elköteleződésének kitolásában.
Ugyanakkor a szakértői kormány létrejötte már korántsem biztos, hogy összhangban állna az SZDSZ érdekeivel: sikere nem jelentené automatikusan az SZDSZ népszerűségének növekedését, az esetleges kudarcokért azonban – ötletgazdaként – nagy mértékben a szabad demokraták viselnék a felelősséget.
Az MSZP-nek bejönne, Gyurcsánynak nem
Az egyes pártok érdekeit vizsgálva a szakértői kormány az MSZP érdekeihez állhat a legközelebb. Bár a szocialisták elsősorban hagyományos, pártalapú együttműködést javasolnak egykori koalíciós partnerének, az MSZP akár jól is járhat egy pártok feletti kabinettel. A látványos megegyezésen, különféle kötődésű „szakemberek” szerződtetésén alapuló kabinet alapot teremthet rá, hogy az MSZP megossza a jelenleg egyedül őt terhelő kormányzati felelősséget.
Ha a szakértői kormány sikeres, a szocialisták áldozatkész, az ország érdekében kompromisszumot kötő pártként jeleníthetik meg magukat. Ha pedig ez a kormányforma nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, az MSZP immár ismét választási alternatívát jelenthet. Egyedül Gyurcsány Ferenc számára jelentene kudarcot a szakértői kormány alternatívája, hisz négy év kormányfőség után a poszt elvesztése az ő bukását jelentené.
