Ezt szolgálja az oktatási kormányzat, Új Tudás Műveltség Programja, amely a következő esztendőkben évről-évre 130-140 milliárd forinttal juttat többet az oktatásügynek uniós és hazai forrásokból – közölte az oktatási tárca vezetője, amikor a hatvani Damjanich János Szakképzési Intézetben hivatalosan megnyitotta az új tanévet.
Ugyanakkor az elmúlt 50 év legnagyobb iskola felújítási programja indul útjára, amelynek nyomán 500 iskola korszerűsítése valósul meg 80 milliárd forint felhasználásával – tette hozzá a miniszter.
A politikus elmondta: azt akarják elérni, hogy a magyar iskola a tudásátadás és a nevelés megfelelő, modern helyszíne legyen. Ugyanis az elmúlt két évtized rendkívüli változásai kihívást jelentenek az oktatás és nevelésügy számára nem csupán Magyarországon, hanem világszerte – fűzte hozzá.
Közlése szerint a program keretében kiemelt figyelmet fordítanak a kisgyermekkorra, ezért meg kívánják erősíteni az óvodát. Az a céljuk, hogy a hagyományos általános iskola szilárd alapot nyújtson. Vagyis több időt és pénzt szán az oktatási kormányzat az írás, az olvasás, a számolás és a szövegértés elsajátítására.
Ugyancsak többletforrásokat kívánnak nyújtani az informatika és az idegennyelv-oktatás erősítésére – sorolta a szakma, vagyis az Oktatási és Gyermekesély Kerekasztal által kidolgozott program elemeit a miniszter. Közlése szerint az Új Tudás és Műveltség program része még a Nemzeti Tehetséggondozó Program, amelyhez egy Nemzeti Tehetséggondozó Alap is kapcsolódik.
A szaktárca vezetője hangsúlyozta, hogy jó tanár nélkül nincs jó iskola, ezért a program egyik legfőbb pillére a pedagógusi pálya presztízsének és tekintélyének emelése. A pedagógus hivatás vonzóbbá tétele érdekében az átlagosnál is többet, illetve jobban dolgozók több pénzt kapjanak, megbecsültségük nagyobb legyen – szögezte le.
A továbbiakban egy az Egyesült Államokban kiadott világfelmérésre hivatkozott, amely szerint más országokkal összehasonlítva és saját korábbi eredményeinkhez képest is jelentős előrelépést sikerült elérni Magyarországon a 10 éves korosztálynál a továbbtanuláshoz szilárd alapokat nyújtó készségek fejlesztése terén.
A 14 éves korosztály esetében ugyanezt, a felmérés szerint még nem sikerült elérni, ám romlás sincs, és a tendencia azt mutatja, hogy jó úton jár a magyar oktatásügy. Arról is szólt, hogy már valamennyi szükséges törvényi változtatást megvalósított az Országgyűlés, ezért ebben a tanévben miniszterként már nem fogja javasolni a parlamentnek a közoktatási törvény módosítását. A hangsúly immár a helyzet stabilizálásán a nyugodt fejlesztésen van – mondta Hiller István.
