A különböző hatósági hozzájárulásokra a szakhatósági engedélyeztetési eljárásokban van szükség, ám ezek beszerzése a tapasztalatok szerint kiszámíthatatlan, bonyolult és hosszadalmas – indokolta a tervezett változtatást a szakminiszter.
Példaként említette, adott esetekben elegendő lenne, ha a szakhatóság csak „tudna” arról, hogy egy raktárban a jövőben használt ruhákat fognak árulni, ám ehhez nem kellene előzetesen engedélyt kérni például a tűzoltóságtól.
Sok a felesleg
Elmondta, hogy eddig négy ágazatot tekintettek át, így az egészségügyre, a pénzügyre, a honvédelemre és a nemzetbiztonságra vonatkozó szakhatósági jogköröket, ennek alapján úgy látják: ezek negyede megszüntethető. Az egyeztetések szeptember végéig tartanak, a kormány pedig várhatóan november közepéig kiadja a rendeletet, ami csökkenti majd a szakhatósági közreműködések számát.
Draskovics Tibor szerint a változtatással nem sérül majd a közérdek, ugyanakkor az ügyfelek a jövőben gyorsabban és egyszerűbben intézhetik ügyeiket.
Nincs szükség
Baranyi Bertold főosztályvezető-helyettes azt mondta: várhatóan nem lesz majd szükség arra, hogy a szociális foglalkoztatás engedélyeztetési eljárásába bekapcsolódjon az ÁNTSZ, és arra sem, hogy a fogyasztóvédelmi hivatal bizonyos eljárásaiba bevonja a nemzeti hírközlési hatóságot az elektronikus szerződéskötéssel kapcsolatban.
Befejeződik a dereguláció
Mindössze 476, 1989 előtt született törvény maradt hatályban az elvégzett dereguláció eredményeként, ezzel gyakorlatilag befejeződött a folyamat – jelentette be Draskovics.
A miniszter emlékeztetett rá: mintegy 20 évvel a jogállam létrejötte után halaszthatatlanná vált, hogy az 1989. október 23. előtti “jogszabálytömegből” – sok száz törvényből, törvényerejű rendeletből, minisztertanácsi rendeletből, kormányrendeletből, államtitkári intézkedésekből – kiválogassák, mi az, ami a jogállami keretek között is használható, és megfelel, illeszkedik az alkotmányos elvekhez.
