A Váci Egyházmegyéhez tartozó templom rangjának emeléséről
körlevélben értesíti a terület papságát Beer Miklós váci megyéspüspök. Az
ünnepélyes kihirdetést szentmise keretében tartják, szeptember 7-én
Máriabesnyőn.
Magyarországon a máriabesnyői kegytemplom a 16. kis bazilika. Ezt a címet a
legutóbb Szent Erzsébet szülővárosának, Sárospataknak a plébániatemploma nyerte
el, az Árpád-házi királylány születésének 800. évfordulója alkalmából megtartott
jubileumi évben.
A Vatikán Istentiszteleti és Szentségi Kongregációjának 1989-es dokumentuma
szerint a kis bazilikák kötelességeihez tartozik, hogy előmozdítsák a hívők
liturgikus képzését. Ezek között kiemelkedő helyet kap a pápa és a szentszék dokumentumainak
tanulmányozása és népszerűsítése.
Ezen kívül nagy gondot kell fordítaniuk az év szertartásainak előkészítésére és
lebonyolítására, különösen az adventi, a karácsonyi, a nagyböjti és a húsvéti
időszakban. Elő kell mozdítaniuk a hívők tevékeny részvételét az oltáriszentség
(eukarisztia) és a zsolozsma ünneplésében, főleg a reggeli és az esti dicséret
imádkozásával.
A vatikáni előírás szerint a kis bazilikáknak megfelelő prédikációkkal,
imavirrasztásokkal kell megünnepelniük a cím ünnepélyes kihirdetését az azt
megelőző és az azt követő napokban. A kis bazilika zászlóin, berendezésein és
pecsétjén használható a pápai szimbólum, vagyis feltüntethetőek az
“egymást keresztező kulcsok”.
A máriabesnyői kétszintes barokk kegytemplomban található az ország legkisebb
kegyszobra, ami
centiméter
loretói Mária-szobor fekete cédrusfából faragott másolata, amelyet a kapucinus
szerzetesek gyalogosan hoztak el Loretóból, Máriabesnyőt híres búcsújáró hellyé
tette.
A kegytemplomot és a mellette lévő kolostorépületet gróf Grassalkovich Antal és
felesége alapította 1761 és 1771 között. Az altemplom családi sírboltjában
található a számukra művészi módon megalkotott hatalmas márvány szarkofág.
