Azzal, hogy az SZDSZ kilép a koalícióból, a jelenlegi 210 fős kormánytöbbség megszűnik. Az MSZP-nek 190 országgyűlési képviselője van, de Horn Gyula és Toller László, valamint Csákabonyi Balázs és Szántó János betegsége miatt ténylegesen 186 szocialista képviselő van az Országgyűlésben. Ugyanakkor a független képviselőként az Országgyűlésbe jutott Gyenesei István a jövőben önkormányzati miniszter lesz, ami eggyel több szavazatot jelent a kormányoldalon, igaz, a többséghez ez sem elégséges.
Ilyen még nem volt
Ilyen helyzetre nem volt még példa a rendszerváltás utáni Magyarországon. Az MDF vezette, 1990-ben megalakult kormányból ugyan 1992-ben kilépett az egyik koalíciós partner, a Független Kisgazdapárt, de képviselőcsoportjuk egy része mégis a kormányban maradás mellett döntött, így az Országgyűlésben nem került veszélybe a koalíciós többség.
Az Orbán Viktor vezette, 1998-ban létrejött kabinet parlamenti többségét ugyancsak biztosítani tudta akkor, amikor a kisgazdapárt frakciójából kizártak képviselőket és a kormányoldal létszáma a koalíciós többség biztosításához szükséges 194 fő alá csökkent. Akkor a Fidesz a – korábban kisgazdapárti – független képviselők Lányi Zsolt vezette csoportjával kötött kiskoalíciós szerződéssel biztosítani tudta a kormánypárti többséget az Országgyűlésben.
Számos változás
A kisebbségi kormányzás az Országgyűlés működésében eddig még nem alkalmazott megoldásokhoz vezethet. Így például tíz bizottságban az ellenzék kerülne többségbe, változna a vezérszónokok felszólalási sorrendje, időkeretes tárgyalásnál a kormánypárti időkeret kizárólag az MSZP-t illetné meg, emelkedhet az Országgyűlés által visszautasított interpellációk száma, több feladat hárulhat a házelnökre, valamint elképzelhető, hogy vissza kell térni ahhoz: a napirendet gombnyomással szavazzák meg. A bizottsági helyeket ugyanakkor várhatóan nem kellene újraosztani.
