A polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter erről a nemzetbiztonsági bizottság hétfői ülésének nyilvános részében beszélt, amelyen a fideszes és kereszténydemokrata képviselők nem vettek részt.
Szilvásy György hangsúlyozta: aggályosnak tartotta a titkosítás feloldását, de miután a fideszes képviselők a nemzeti érdekekkel ellentétesen információkat adtak ki a dokumentumról, nem volt más választása a bizalom visszaállítása érdekében.
Megfigyelés?
A történtek előzménye, hogy Kósa Lajos és Demeter Ervin fideszes képviselők interpellációt intéztek hozzá, mert szerintük egy kormányhatározat módosítása lehetőséget ad az önkormányzatok és a politikai elit megfigyelésére.
Kósa Lajos az Indexnek nyilatkozva úgy vélte, hogy a döntésével Szilvásy beismerte, hogy nem a nemzetbiztonság érdekeit szolgálja a határozat.
Kockázatelemzés
A titokminiszter tájékoztatása szerint a kormányhatározat 1998 április 1-én lépett hatályba, 2004-ig az önkormányzatok is benne voltak a nemzetbiztonsági védelmi körben, de egy módosítással az ügyészségek és a bíróságok kerültek a helyükre.
Hangsúlyozta: minden évben kockázatelemzést végeznek a kihívások és ezzel párhuzamosan a nemzetbiztonság kapacitását figyelembe véve. Ennek eredményeként kerültek vissza az önkormányzatok, a kerületek, a megyei közgyűlések az objektumvédelmi körbe, mivel a 3000 milliárd forintnyi uniós támogatásból 2000 milliárdot ebben a szférában költenek el – közölte.
Szilvásy György felhívta a figyelmet arra: a nemzetbiztonsági védelem semmilyen többletjogosítványt vagy felhatalmazást nem ad, célja a segítségnyújtás, hogy időben észleljék a törvénytelenség szándékát.
Parlamenti csörte
Kósa Lajos parlamenti interpellációjában közölte: törvénytelen, alantas szándékú és demokráciában elfogadhatatlan, hogy egy kormányhatározat lehetővé teszi a teljes magyar politikai gárda lehallgatását és megfigyelését.
Demeter Ervin kifejtette: sántít a miniszternek az az érvelése, hogy az önkormányzatokat az uniós források miatt kellett bevonni a nemzetbiztonsági védelem körébe, hiszen Magyarország már 2004 óta az Európai Unió tagja.
Szilvásy György visszautasította és rágalmazásnak nevezte a fideszes képviselők vádjait. Véleménye szerint ami történt, az balul sikerült rémhírterjesztő akció, amelyben a legnagyobb ellenzéki párt ismét nemzeti érdeket áldozott fel.
A miniszter válaszát sem Kósa Lajos, sem Demeter Ervin nem fogadta el, de az Országgyűlés mindkét esetben elfogadta.
Tiltakoznak az érintettek
A kormányhatározat azonnali megsemmisítését követeli a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ) valamint a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ).
A MÖSZ elnöke, Gémesi György azt írta: a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány ismételten az önkormányzati érdekszövetségek megkérdezése és tájékoztatás nélkül döntött az önkormányzati vezetők mindennapi munkáját érintő kérdésben.
Ódor Ferenc és Szűcs Lajos, a MÖOSZ elnöke és társelnöke vasárnapi keltezésű levelükben a szabályozást a “józan etikai normákba ütköző jelenségeket lehetővé tevőnek” nevezik.
