Belföld

Kényszerpályán az új miniszterek

Április 20-a környékére tették a szocialisták, hogy megnevezik az új minisztereiket. Most úgy tűnik, borul az eddig bevett „előbb a feladatot találjuk meg, aztán az embert” – gyakorlat, mert a lapunknak nyilatkozó szakpolitikusok csak az egészségügyi tárcánál tudták megmondani, mennyit változik a terület jövője.

Bár a szabad demokrata vezetésű tárcák gyakorlatilag miniszter nélkül maradtak, úgy tűnik, a megkezdett munka nagyobb része nem áll le a vezetés hiánya miatt.

A legkomolyabb irányváltás az egészségügyben várható, mert a tárcát – várhatóan – átvevő szocialisták alapvetően másfajta lépéseket terveznek. A leköszönő Horváth Ágnes azt ígérte, hogy az április végi távozásáig folytatják a megkezdett szakmai egyeztetéseket a háziorvosi finanszírozás átalakításáról, hiszen az Országgyűlés április végéig adott határidőt a javaslat elkészítésére.

Továbbállnak (Fotó: MTI)

Továbbállnak (Fotó: MTI)

„Emellett folytatjuk a munkát az egészségügyi szolgáltatók versenyének erősítése és a hálapénz visszaszorítása érdekében, hiszen ezeknek az intézkedéssorozatoknak vannak olyan elemei, amelyek függetlenek a biztosítási rendszertől” – mondta a szakminiszter.

Az egészségügyi reformok jelentősebb tételein azonban módosítanak a szocialisták, így már biztosnak tűnik, hogy a pénztártörvény a felismerhetetlenségig felpuhul.

Fodornak jól ment

A környezetvédelmi tárca átadás-átvétele kapcsán lapunk megkereste Orosz Sándort, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának szocialista alelnökét, ám ő azt mondta, még nem foglalkoztak a kérdéssel, így csak a következő hetekben derülhet ki, változtat-e valamit a zöldpolitikán, ha ismét a szocialistákhoz kerül a környezetvédelem és a vízügy.

Fodor Gábor 2007. május 7-én vette át a környezetvédelmi tárca irányítását. Kinevezése után azt mondta, nem egyszerűen egy szakterületet akar képviselni, hanem a környezettudatos gondolkodást akarja elterjeszteni. „Nekem a kormány gondolkodását kell megváltoztatnom” – fogalmazott a politikus, és kiemelte, hogy semmiféle tőkecsoport nem áll mögötte. Legfontosabb céljai között a klímaváltozás elleni cselekvés és a szakhatóságok megerősítése szerepelt. A közvélemény és civilszervezetek is a környezet- és a természetvédelem markáns képviseletét várták tőle, a közismerten „zöld” államfő is jó kapcsolat kialakításában reménykedett Fodor Gáborral.

Tavaly júliusban rendszeresen ülésező kerekasztalt alakítottak környezet- és természetvédő szervezetekkel annak érdekében, hogy „a zöldtárca döntései mögött minél szélesebb körű társadalmi egyetértés lehessen”. Nagy hangsúlyt kapott a védett területek fizikai védelme, azt tervezte, hogy 2010-ig megduplázza a természetvédelmi őrök számát – eddig egyharmaddal nőtt a létszámuk. Idén áprilisban visszaállították az Őrségi Nemzeti Park önállóságát, amelyet korábban költséghatékonyságra hivatkozva vontak össze a Fertő-Hanság Nemzeti Parkkal. Az összevonást szakmai szervezetek a kezdetektől ellenezték.

Fodor Gábor minisztersége alatt új adó- és járulékfajták bevezetésével a vállalkozók és a lakosságot is környezettudatosabb magatartásra akarta szorítani. A klímaváltozás elleni küzdelem jegyében a miniszter el akarta érni, hogy a közigazgatási intézmények részletes felméréseket, majd azok alapján cselekvési tervet és programokat készítsenek szén-dioxid-kibocsátásukról, illetve csökkentésének lehetőségeiről. Ugyanezt szorgalmazta a száz legnagyobb forgalmú magyarországi cégnél is.

A liberális miniszter kinevezése után határozottan és sikerrel állt ki a Rába szennyezésének megszüntetéséért. Kiállt minden olyan, a környező országokban tervezett beruházás ellen, amelynek környezeti hatásai Magyarországot is érinthetik, mint például a mohi atomerőmű kapacitásbővítése, a heiliegenkreutzi szemétégető. Minisztersége alatt fogadta el a parlament az MTA kutatásai alapján összeállított Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát, amely 2025-ig fekteti le a magyarországi klímapolitika alapjait.

—-A gazdasági tárcára jelölt sincs—-

Öt hónapos miniszterség után válik meg a gazdasági és közlekedési tárcától április végén Kákosy Csaba, aki éppen Kóka János SZDSZ-elnököt váltotta december elején a poszton. Kákosy utódjának személyét egyelőre éppen olyan homály fedi, mint a másik két liberális minisztérium esetén.

Podolák György, az országgyűlés gazdasági bizottságának szocialista alelnöke korábban annyit árult el lapunknak, hogy teljesen nyitott a kérdés, MSZP-és szakpolitikus éppúgy elképzelhető a GKM új vezetőjeként, mint külsős gazdasági szakember.

Hogy az új miniszter milyen területeket kíván kiemelten kezelni, azt két-három héten belül megtudhatjuk, az viszont most sem titok, hogy a SZDSZ-es gazdasági tárca mit kívánt (volna) megoldani ebben az évben.

GKM, MVM

Az energiastratégia további kidolgozása kiemelt feladata a minisztériumnak, ezen belül dolgoztak a villamosenergia törvény módosításán. Közismert az is, hogy Gyurcsány Ferenc határozott utasítására kell megszüntetni a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. monopolhelyzetét, ami a kijelölt Veres János pénzügyminiszter mellett nyílván további feladatokat ró a GKM-re is.

Folyik a munka minisztériumban az elektronikus útdíjfizetés feltételeinek kimunkálásáról is, mint ahogy a Volán társaságok privatizációjának előkészítéséből sem maradhat ki a tárca, noha nem tulajdonosa a cégeknek.

Szélessávú vasút

A vasút további rendbetétele is a feladatok között szerepel, az informatika területén pedig a szélessávú hozzáférés kiterjesztésébe terveznek bevonni piaci szereplőket, a terület koordinálására nem rég neveztek ki szakállamtitkárt.

Célul tűzte ki a tárca a magyar társaságok nemzetközivé válásának elősegítését, vagyis térségi terjeszkedésük támogatását is, amely vélhetőleg szintén nem kerül a napirendről.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik