Az MSZP biztosítja az ország kormányozhatóságát, vállalja az önálló, baloldali kormányzás felelősségét – mondta Nyakó István, a párt szóvivője az MSZP országos elnökségének tanácskozása után.
A szóvivő közlése szerint az elnökség felkérte Gyurcsány Ferenc pártelnököt, terjessze a testület elé a következő két év kormányzati politikára vonatkozó javaslatait, a kormányprogram tartalmi megújítására vonatkozó elképzeléseit.
Nyakó István közölte, az elnökség tudomásul vette, hogy az SZDSZ április 30-i hatállyal visszahívja a kormányba delegált minisztereit, államtitkárait. Elmondta, azt is tudomásul vették, hogy az SZDSZ elnöke jóváhagyást kért pártja vezető testületeitől a koalíciós szerződés felbontásához.
Úgy fogalmazott: “Az MSZP a továbbiakban, amennyiben a Szabad Demokraták Szövetsége kilép a koalícióból, biztosítja az ország kormányozhatóságát, vállalja a kormányzás felelősségét, az önálló baloldali, szocialista kormányzás felelősségét”. Az MSZP-nek megnőtt a felelőssége és a lehetősége is – tette hozzá.
Arra a kérdésére, hogyan fogják biztosítani a parlamentben a többséget a döntésekhez, Nyakó István az SZDSZ elnökét, Kóka Jánost idézte: a szabad demokraták elkötelezettek a gazdasági egyensúly fenntartása iránt és támogatni fognak minden olyan intézkedést, ami ezt szolgálja.
A tb-törvény és az ingatlanadó volt az ok
Közölte, az elnökség meghallgatta a nap folyamán tartott koalíciós tárgyalásról szóló beszámolót. Mint mondta, e szerint a tárgyaláson az SZDSZ elnöke kijelentette, hogy nem személyi okok vezettek döntésükhöz.
A megbeszélésen Kóka János azt mondta – tette hozzá Nyakó István -, az elmúlt hónapokban a liberálisok olyan fontos kérdésekben kerültek szembe az MSZP-vel, hogy lehetetlenné vált számukra a további együttműködés. Ezek között a kérdések között említette az ingatlanadó elmaradt bevezetését, a vasúti szárnyvonalak bezárását és az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény korrekcióját.
Több lehetőség?
A szocialisták bár nem örülnek az ügynek, de úgy érzik, a jövőben nemcsak több felelőségük, hanem több lehetőségük is lesz – hangsúlyozta az MSZP szóvivője.
Az MSZP elnökségét tájékoztatták kedd este a délutáni koalíciós egyeztetésről, hogy az SZDSZ nem csak személyi ügyek miatt hagyta el a koalíciót. “Tudomásul vettük, hogy Kóka János az SZDSZ tagságától felhatalmazást kért a kiugrásra” – mondta Nyakó István MSZP-szóvivő az Index információi szerint.
Kiss Péter vezényli a tárcacseréket
A következő napokban kormányzati szinten megkezdődik az SZDSZ-es tárcák átadás-átvétele, amelyet Kiss Péter kancelláriaminiszter és Ficsor Ádám miniszterelnöki kabinetfőnök felügyel.
A szóvivő elmondta azt is, hogy áttekintik a következő egy év jogalkotási programját is. Egyeztetnek az MSZP különböző szervezeteivel, a frakcióval, tagozatokkal, platformokkal és közösen alakítják ki a következő időszak politikai menetrendjét – fűzte hozzá.
Kérdésre válaszolva elmondta, a kormányt érintő személyi kérdésekkel nem foglalkoztak az elnökségi ülésen, hiszen az SZDSZ a végső szót küldöttgyűlésén mondja ki és addig él a koalíciós szerződés.
Nem lesz biankó-támogatás
Gusztos Péter SZDSZ-es ügyvivő a párt ügyvivői testületi ülését követően elmondta, a kormány valamennyi liberális minisztere aláírta lemondó-nyilatkozatát, amit az SZDSZ őriz a küldöttgyűlésig. A koalícióból való kilépést ugyanis csak a küldöttek dönthetik el. A politikus nyilatkozata tehát azt mutatja, hogy végül Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter is aláírta a lemondó-nyilatkozatát.
Gyurcsány Ferenc a délutáni koalíciós egyeztetés előtt azt kérte az SZDSZ-től, mondják meg, milyen programot hajlandóak támogatni. Az SZDSZ esti ügyvivői testületi ülése után Gusztos Péter elmondta, átadták Gyurcsánynak a koalíciós szerződés 3-as számú mellékletét, amit tavaly írtak alá a szocialistákkal – írja az Index.
Ez a dokumentum tartalmazza részletesen a reformok menetrendjét, konkrét dátumokkal, felelősökkel. Azt is elmondta, nem akarnak folyamatos és biankó támogatást adni a szocialisták kisebbségi kormányzásához.
—-Törékeny egyensúly—-
Mint Mráz Ágoston Sámuel lapunknak elmondta, a szakítással az SZDSZ friss levegőhöz juthat, s kívülről bírálhatja a kormányt, az MSZP pedig látszólag újrakezdhetné a kormányzást a népszavazási fiaskó után. A Nézőpont Intézet elemzője azonban felhívta a figyelmet a kisebbségi kormányok instabilitására is.
A kisebbségben lévő MSZP-kormány a jelenlegi nyilatkozatok szerint nem számíthat a Fidesz, a KDNP és az MDF támogatására sem, tehát a parlamenti többséget az SZDSZ résztámogatásával kellene megszerveznie” – fogalmazott a politológus.
Hozzátette: semmi nem támasztja alá ugyanakkor, hogy az adóreform részkérdéseiről, az egészségbiztosítás privatizációjáról, vagy az MVM jövőjéről – amelyek elvezettek a koalíciós válsághoz – így nagyobb eséllyel tudnának megállapodni.
Két út áll az MSZP előtt
Ha megvalósul a kedden bejelentett forgatókönyv, akkor a kisebbségi kormányzásnak alapvetően két útja van. Az első, és most kilátásba helyezett az, hogy az SZDSZ többé-kevésbé folyamatosan támogatja a kormányt, részben annak érdekében is, hogy elkerülje a számára rendkívül kockázatos előrehozott választást – mondta Gyulai Attila a FigyelőNetnek.
A Political Capital Institute vezető elemzője szerint a másik lehetőség, hogy a kormány ad hoc koalíciókat hoz létre a törvények elfogadtatása érdekében, ez azonban tovább destabilizálhatja a kormányzást.
Van ahol működik a kisebbségi kormányzás
Az “igazi” kisebbségi kormányzás olyan parlamenti demokráciákra igaz, ahol nem ennyire kétpólusú a politikai összetétel – mutatott rá az alkotmányjogász még hétfőn. Lövétei István szerint az “igazi kisebbségi kormányzás feltétele az kellene hogy legyen, hogy a kormány és a legnagyobb ellenzéki párt esetileg megállapodik”, vagyis egyes törvényi szavazásoknál az ellenzék támogatja a kormány javaslatait.
Nem példa nélküli egyébként a kisebbségi kormányzás Európában, ám csak olyan stabil demokráciákban működik, ahol ehhez megvan a politikai kultúra és a gazdasági alap. Belgium például közel hét hónapig bírta így, Hollandiában 2006-ban alakult ki ilyen helyzet.
Spanyolországban a szocialista kormányok papíron szintén gyakran kisebbségben vannak, ám egy katalán párt kívülről támogatja őket, biztosítva a döntéshozatalhoz szükséges többséget. Svédországban is többször volt már kisebbségi kormányzás, ám ott rendszerint egyébként is konszenzussal hozzák a döntéseket.
