Belföld

Kihúzná az MSZP 2010-ig

Számba vettük a kormányválság lehetséges forgatókönyveit. Legvalószínűbbnek a 2010-ig kisebbségben lavírozó MSZP tűnik, az előrehozott választásoknak pedig csak a Fideszben örülnének. Igaz, ott nagyon.

Egyre kétségesebb, hogy megegyeznek-e egymással a jelenlegi kormánypártok. A lapunknak nyilatkozó szabad demokrata és szocialista politikusok is azon a véleményen vannak, hogy az MSZP kisebbségi kormányzása várható. Az előrehozott választástól pedig mindkét pártban tartanak.

Rövid távon a legvalószínűbb a kisebbségi kormányzás

Ha nem sikerül megállapodniuk, és az SZDSZ kilép a koalícióból, úgy az MSZP az egyik forgatókönyv szerint kisebbségben kormányozhat tovább. Ebben az esetben minden döntéshez külső támogatókat kell keresnie. A FigyelőNetnek nyilatkozó liberális politikus szerint bizonyos reformlépéseknél erre meg is van az esély, a költségvetésnél azonban rezeg a léc.

A szocialisták kormányon tartanák Gyurcsányt. Nézze meg a kormányválságról szóló képgalériánkat!

A szocialisták kormányon tartanák Gyurcsányt. Nézze meg a kormányválságról szóló képgalériánkat!

Szocialista forrásaink közül többen is azon a véleményen vannak, hogy az SZDSZ nélküli kormányzás a párt jó részének elfogadhatóan hangzik. Így ugyanis lenne esélye a nagyobbik kormánypártnak, hogy visszaszerezze azokat a szavazóit, akik március kilencedikén a díjak ellen voksoltak.

Középtávon már bukhatna a kisebbségi kormány is

Ha a kormány nem tudja decemberben elfogadtatni a jövő évi költségvetést, úgy megbukik a kormány, és új választásokat kell kiírni. Technikailag ez akkor történhet meg, ha az Országgyűlés feles döntéssel határoz az önfeloszlatásáról; ekkor az államfő új választásokat ír ki.

A másik eset az, ha a miniszterelnök lemond, és 40 napig nem találnak olyan személyt, aki mögött a parlamenti többség fel tudna sorakozni egy bizalmi szavazáson. A 40 nap elteltével az államfő új választást ír ki.

Ha a parlamenti többség talál olyan személyt, akit támogatna, akkor az új kormányfő megválasztásáról és a régi megbízatásának megszüntetéséről egy szavazással döntenek. Ekkor új kormányt kell alakítani, de az új miniszterelnök a korábbi miniszterek kinevezését is javasolhatja az államfőnek.

Rövid távú megoldás: mi kell a kisebbségi kormányhoz?

Politikai és alkotmányjogi legitimáció. Utóbbi megvan, hiszen az alkotmányjog nem ismeri a kisebbségi kormány fogalmát, vagyis az alkotmányjog szerint csak kormány van, az pedig már politikai kategória, hogy a parlamentben a kormánynak nincs meg a stabil többsége. Jogilag tehát a kisebbségben kormányzó kabinet is legitim, és akár a következő – két év múlva esedékes – parlamenti választásokig is hivatalban maradhat.

A politikai legitimáció más, kisebbségi kormány esetén a kormány mögül eltűnik a törvényhozáshoz szükséges matematikai többség, ami ahhoz kell, hogy a benyújtott törvényjavaslatokat megszavazzák.

Nálunk működne a kisebbségi kormány?

Kisebbségi kormányzás általában olyan országokban működik, ahol nem ennyire kétpólusú a politikai összetétel, azonban a stabil, megfelelő politikai kultúrával és rendezett gazdaságokkal rendelkező demokráciákban sem tudott hosszú távon működni a kisebbségi kormányzás. Belgium például közel hét hónapig bírta így, Hollandiában 2006-ban alakult ki ilyen helyzet.

Spanyolországban a szocialista kormányok papíron szintén gyakran kisebbségben vannak, ám egy katalán párt kívülről támogatja őket, biztosítva a döntéshozatalhoz szükséges többséget. Svédországban is többször volt már kisebbségi kormányzás, ám ott rendszerint egyébként is konszenzussal hozzák a döntéseket.

Előrehozott választások

Amennyiben előrehozott választásokra kerülne a sor, akkor vélhetően már 2009-től Orbán Viktor lesz a miniszterelnök (más személy neve jelenleg kevés eséllyel jöhet szóba). Ez esetben könnyen lehet, hogy a Fidesz kétharmados többséget szerezne a parlamentben, legalábbis a friss közvélemény-kutatási adatokból erre lehet következtetni. Ugyanezen források szerint a Szabad Demokraták Szövetségétől pedig elbúcsúzhat az országgyűlést figyelő közvélemény.

A súlyos vereséget szenvedő MSZP-n kívül csak az MDF jutna parlamenti mandátumokhoz. Ez a forgatókönyv a legkevésbé valószínű, ám akadt olyan szocialista forrásunk, aki szerint ellenzékből lenne esélyük 2010-ben a Fidesz ellen.

Medgyessy esete más volt

Ha a kormánypártok mégis megegyeznek, akkor is új koalíciós szerződést kell írni. Előfordulhat, hogy ebbe az egyik párt csak a miniszterelnök leváltásával megy bele.

Több elemző analógiát von a jelenlegi válsággal és Medgyessy Péter 2004-es menesztésével. Jelenleg azonban némileg más a helyzet: akkor a liberálisok csak a miniszterelnök személye ellen emeltek kifogást, az MSZP-vel azonban tovább akartak kormányozni. Most azonban Gyurcsány Ferenc az MSZP elnöke is egyben, és pártja nagy része kitart mellette. Ráadásul a szocialisták számára az SZDSZ már csak egy szükséges rossz, így kétséges, mennyire tennének kedvezményeket neki.

Címkék: Belföld

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.