Belföld

Kihúzná az MSZP 2010-ig

admin
admin

2008. 04. 01. 10:38

Számba vettük a kormányválság lehetséges forgatókönyveit. Legvalószínűbbnek a 2010-ig kisebbségben lavírozó MSZP tűnik, az előrehozott választásoknak pedig csak a Fideszben örülnének. Igaz, ott nagyon.

Egyre kétségesebb, hogy megegyeznek-e egymással a jelenlegi kormánypártok. A lapunknak nyilatkozó szabad demokrata és szocialista politikusok is azon a véleményen vannak, hogy az MSZP kisebbségi kormányzása várható. Az előrehozott választástól pedig mindkét pártban tartanak.

Rövid távon a legvalószínűbb a kisebbségi kormányzás

Ha nem sikerül megállapodniuk, és az SZDSZ kilép a koalícióból, úgy az MSZP az egyik forgatókönyv szerint kisebbségben kormányozhat tovább. Ebben az esetben minden döntéshez külső támogatókat kell keresnie. A FigyelőNetnek nyilatkozó liberális politikus szerint bizonyos reformlépéseknél erre meg is van az esély, a költségvetésnél azonban rezeg a léc.

A szocialisták kormányon tartanák Gyurcsányt. Nézze meg a kormányválságról szóló képgalériánkat!

A szocialisták kormányon tartanák Gyurcsányt. Nézze meg a kormányválságról szóló képgalériánkat!

Szocialista forrásaink közül többen is azon a véleményen vannak, hogy az SZDSZ nélküli kormányzás a párt jó részének elfogadhatóan hangzik. Így ugyanis lenne esélye a nagyobbik kormánypártnak, hogy visszaszerezze azokat a szavazóit, akik március kilencedikén a díjak ellen voksoltak.

Középtávon már bukhatna a kisebbségi kormány is

Ha a kormány nem tudja decemberben elfogadtatni a jövő évi költségvetést, úgy megbukik a kormány, és új választásokat kell kiírni. Technikailag ez akkor történhet meg, ha az Országgyűlés feles döntéssel határoz az önfeloszlatásáról; ekkor az államfő új választásokat ír ki.

A másik eset az, ha a miniszterelnök lemond, és 40 napig nem találnak olyan személyt, aki mögött a parlamenti többség fel tudna sorakozni egy bizalmi szavazáson. A 40 nap elteltével az államfő új választást ír ki.

Ha a parlamenti többség talál olyan személyt, akit támogatna, akkor az új kormányfő megválasztásáról és a régi megbízatásának megszüntetéséről egy szavazással döntenek. Ekkor új kormányt kell alakítani, de az új miniszterelnök a korábbi miniszterek kinevezését is javasolhatja az államfőnek.

Rövid távú megoldás: mi kell a kisebbségi kormányhoz?

Politikai és alkotmányjogi legitimáció. Utóbbi megvan, hiszen az alkotmányjog nem ismeri a kisebbségi kormány fogalmát, vagyis az alkotmányjog szerint csak kormány van, az pedig már politikai kategória, hogy a parlamentben a kormánynak nincs meg a stabil többsége. Jogilag tehát a kisebbségben kormányzó kabinet is legitim, és akár a következő – két év múlva esedékes – parlamenti választásokig is hivatalban maradhat.

A politikai legitimáció más, kisebbségi kormány esetén a kormány mögül eltűnik a törvényhozáshoz szükséges matematikai többség, ami ahhoz kell, hogy a benyújtott törvényjavaslatokat megszavazzák.

Nálunk működne a kisebbségi kormány?

Kisebbségi kormányzás általában olyan országokban működik, ahol nem ennyire kétpólusú a politikai összetétel, azonban a stabil, megfelelő politikai kultúrával és rendezett gazdaságokkal rendelkező demokráciákban sem tudott hosszú távon működni a kisebbségi kormányzás. Belgium például közel hét hónapig bírta így, Hollandiában 2006-ban alakult ki ilyen helyzet.

Spanyolországban a szocialista kormányok papíron szintén gyakran kisebbségben vannak, ám egy katalán párt kívülről támogatja őket, biztosítva a döntéshozatalhoz szükséges többséget. Svédországban is többször volt már kisebbségi kormányzás, ám ott rendszerint egyébként is konszenzussal hozzák a döntéseket.

Előrehozott választások

Amennyiben előrehozott választásokra kerülne a sor, akkor vélhetően már 2009-től Orbán Viktor lesz a miniszterelnök (más személy neve jelenleg kevés eséllyel jöhet szóba). Ez esetben könnyen lehet, hogy a Fidesz kétharmados többséget szerezne a parlamentben, legalábbis a friss közvélemény-kutatási adatokból erre lehet következtetni. Ugyanezen források szerint a Szabad Demokraták Szövetségétől pedig elbúcsúzhat az országgyűlést figyelő közvélemény.

A súlyos vereséget szenvedő MSZP-n kívül csak az MDF jutna parlamenti mandátumokhoz. Ez a forgatókönyv a legkevésbé valószínű, ám akadt olyan szocialista forrásunk, aki szerint ellenzékből lenne esélyük 2010-ben a Fidesz ellen.

Medgyessy esete más volt

Ha a kormánypártok mégis megegyeznek, akkor is új koalíciós szerződést kell írni. Előfordulhat, hogy ebbe az egyik párt csak a miniszterelnök leváltásával megy bele.

Több elemző analógiát von a jelenlegi válsággal és Medgyessy Péter 2004-es menesztésével. Jelenleg azonban némileg más a helyzet: akkor a liberálisok csak a miniszterelnök személye ellen emeltek kifogást, az MSZP-vel azonban tovább akartak kormányozni. Most azonban Gyurcsány Ferenc az MSZP elnöke is egyben, és pártja nagy része kitart mellette. Ráadásul a szocialisták számára az SZDSZ már csak egy szükséges rossz, így kétséges, mennyire tennének kedvezményeket neki.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Swedish 15-year-old girl Greta Thunberg holds a placard reading "School strike for the climate" during a protest against climate change outside the Swedish parliament on November 30, 2018. - In more than hundred cities across Sweden, environmentalists have organised protests, partly inspired by Greta Thunberg, who strikes every Friday against climate change outside the parliament since several months. UN's annual climate talks which this year will take place in Poland starts on December 2, 2018. (Photo by Hanna FRANZEN / TT News Agency / AFP) / Sweden OUT
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.