Belföld

A pártok többsége szigorítana a népszavazáson

admin
admin

2008. 03. 11. 17:27

Az MDF és az SZDSZ tárgyalna a két elemző cég által hat pontban összefoglalt népszavazási módosításról, az MSZP szigorítana, de inkább a tiltott tárgyköröket szüntetné meg, a Fidesz viszont hallani sem akar változtatásól.

A vasárnapi népszavazás megmutatta a referendum szabályozásának anomáliáit: a Fidesz által benyújtott kérdésekkel hónapokig ping-pongozott az OVB és az Alkotmánybíróság. A kritikák azonban ezután sem ültek el, hétfőn maga a miniszterelnök vetette fel, hogy nem biztos, hogy fel kellett volna ezeket a kérdéseket tenni.

A helyzetre válaszul két piacvezető politikai elemző cég, a Political Capital és a Századvég, összefogtak, és egy hatpontos javaslati csomagot terjesztettek elő.

Az MDF-nek és az SZDSZ-nek tetszik

A Magyar Demokrata Fórum a parlamentáris demokrácia híveként a népszavazás intézményét egy olyan fontos eszköznek tartja, így nem értünk egyet annak napi politikai célokra való felhasználásával. A két intézet által felvetett javaslatok részleteiről a jövőben az MDF szívesen folytat egyeztetéseket – mondta Dávid Ibolya, a párt elnöke lapunknak.

Az SZDSZ szintén szívesen tárgyalna a javaslatról. Mint Horn Gábor, az SZDSZ koalíciós koordinációért felelős államtitkára a FigyelőNetnek kifejtette, a javaslat érdekes és alkalmas arra, hogy tárgyaljanak róla. A politikus hangsúlyozta: külön örül annak, hogy civilek nyújtottak be megoldási tervezetet és egyetért a Századvég és a Political Capital által javasolt iránnyal.

Az MSZP-nek saját ötletei vannak

Mint Wiener György, az alkotmányügyi bizottság szocialista tagja lapunknak elmondta, ők is mindenképpen szükségesnek tartják a négypárti egyeztetést az ügyről. Már csak azért is, mert erre az Alkotmánybíróság is felszólított. Az MSZP azonban némileg más elvek szerint változtatna. Mint a szakpolitikus kifejtette, ők 300 ezerre emelnék a szükséges aláírások számát ügydöntő népszavazások esetén, a tiltott tárgyak körét (jelenleg 17-et szabályoz az Alkotmány) pedig drasztikusan lecsökkentenék, vagy megszüntetnék. Mindezen felül pedig felemelnék az érvényességi küszöböt.

Wiener György hangsúlyozta, Avarkeszi Dezsővel közösen kidolgozott koncepciójuk szerint (amelyet azonban az MSZP testületileg még nem tárgyalt) az érvényességi küszöböt 50 százalék plusz egy főre tennék, ha szűkül a tiltott tárgyak köre. De alternatív javaslatként az is felmerült, hogy az összes jogosult ötven százalékának kelljen azonosan szavaznia az eredményességhez. Ebben az esetben viszont eltörölnék a tiltott tárgyköröket.

A Political Capital és a Századvég javaslatával kapcsolatban kiemelte: nem támogatják a akciót, mivel akkor csak a gazdaságilag jobb helyzetben lévő civilek élhetnének a népszavazás eszközével.

A Fidesz szerint nem kell változás

A Fidesz viszont nem tartja szükségesnek a szabályozást. Mint Szijjártó Péter, a párt szóvivője kiemelte: a népszavazás az erőszakmentes népi mozgalmak legmagasabb rendű formája. Így nem indokolt semmilyen szigorítás, amely szűkítené az állampolgárok lehetőségeit, hogy éljenek ezzel a joggal.

Hatpontos javaslat

A Political Capital és a Századvég kedden jelentette be közös javaslatát a népszavazás jogi szabályozására vonatkozóan.

Véleményük szerint az országos ügydöntő népszavazás érvényességi küszöbével kapcsolatban helyre kell állítani a többségi elvet. Tehát az országos ügydöntő népszavazás akkor legyen érvényes, ha a szavazásra jogosult állampolgárok több mint fele részt vesz a népszavazáson. (1997 óta ugyanis az összes választásra jogosult 25 százalék plusz egy ugyanolyan szavazata kell az érvényességhez és eredményességhez). Kivételt jelentenének azonban a lokális civil kezdeményezések, ahol megmaradna a jelenlegi szabályozás.

A népszavazás mindennemű költségét az állam állja és a referendummal kapcsolatos költségekkel a kezdeményező szervezet, valamint az állami támogatásban részesülő pártok és a kormány kötelesek a nyilvánosság előtt elszámolni.

Lerövidítenék a népszavazási kezdeményezés benyújtása és a népszavazás megtartása közötti időszakot. Ezen felül kaució bevezetésével tehermentesítenék az OVB-t a komolytalan kezdeményezések elbírálása alól. Ez azt jelenti, hogy valamennyi kezdeményezőnek le kéne tennie kérdésenként egy bizonyos összeget, amelyet az aláírásgyűjtő íveik hitelesítésekor visszakapnának.

A javaslat szerint a parlamentnek a népszavazás eredményéről maximum három hónapon belül törvényt kell alkotnia, tartalmi változtatások nélkül. Az eredményes és sikeres népszavazás esetén öt pedig évben kell meghatározni azt az időintervallumot, amely után a népszavazásból eredeztethető parlamenti döntés a jövőre vonatkozóan már nem érvényes (ez jelenleg három év).

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

In this photograph taken on February 3, 2017, Nepalese women Pabitra Giri (L) and Yum Kumari Giri (R) sit by a fire as they live in a Chhaupadi hut during their menstruation period in Surkhet District, some 520km west of Kathmandu. - The practice of banning women from the home when they are menstruating is linked to Hinduism and considers women untouchable at this time. They are banished from the home -- barred from touching food, religious icons, cattle and men -- and forced into a monthly exile sleeping in basic huts. Chhaupadi was banned a decade ago, but new legislation currently before parliament will criminalise the practice, making it a jailable offence to force a women to follow the ritual. (Photo by PRAKASH MATHEMA / AFP) / TO GO WITH AFP STORY: Nepal-women-religion-society, FEATURE by Annabel SYMINGTON
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.