A felmérést 2008. január 31. és február 12. között készítette a Nézőpont Intézet. Ezer, 18 év feletti magyar lakost kérdeztek meg kérdőíves interjú formájában.
A jelentős elmozdulás – januárban még csak 42 százalékuk ígérte részvételét – mögött a népszavazás konkretizálódása állhat: január második felében tűzte ki Sólyom László az időpontot. A kampány hatására csökkent ugyan az igenek aránya, a Nézőpont Intézet felmérése alapján a Fidesz kezdeményezése a kérdéstől függően mégis 3,3-3,5 millió igen szavazatra számíthat – írja a hetilap. Az igenek jelenlegi aránya mellett a díjszedést megsemmisítő végeredményhez akár a 35 százalékos részvétel is elegendő lehet.
A közvélemény-kutatások a részvételi hajlandóságot tudják a legkevésbé felmérni. Az eddigi tapasztalatok szerint a kampány véghajrájától vagy az időjárástól függően a most szavazni akarók akár 10-15 százaléka is meggondolhatja magát. Beszédes, hogy a februári felmérésben bő három év távlatából 17 százalékkal többen emlékeztek úgy, hogy a 2004-es, a kettős állampolgárságról szóló referendumon éltek választójogukkal.
A felmérés szerint a mostani népszavazási kérdések kapcsán a személyes tapasztalatoknak, a családtagok, illetve a barátok véleményének van döntő befolyása. Ezzel szemben a sajtóból szerzett információknak, idesorolva a hirdetéseket is, valamint a politikusok tévévitáinak a válaszadók csak feleakkora jelentőséget tulajdonítanak.
A személyes tapasztalatok kimagasló jelentősége nem kedvez a kormánynak. A választók szerint ugyanis a vizitdíjnak nincs hálapénzcsökkentő hatása, a kormány magyarázata tehát nem helytálló. Csupán az emberek három százaléka állította, hogy 2007-ben kevesebbet rakott a borítékba, szintén három százalékuk pedig úgy emlékezett, hogy több hálapénzt fizetett. A válaszadók 21 százaléka szerint ráadásul semmi változás nem történt.
