“A vizitdíj és a kórházi napidíj mértéke háromszáz forint és ez marad a mérték” – hangsúlyozta Horváth Ágnes. Kiemelte: az új rendszer ugyanannyi járulékból működik majd, mint a régi.
Évi 20-22 milliárd forint összbevételre számítanak a vizitdíjból és a kórházi napidíjból.
További negyvenmilliárd forint egyebek mellett abból származik, hogy csökkentek az indokolatlan orvos-beteg találkozók – fűzte hozzá a tárcavezető. Hangsúlyozta: a nyilvánossággal és a versennyel pénzt lehetett teremteni az egészségügynek, az infrastrukturális fejlesztések pedig uniós forrásokból valósulnak meg.
Több költség
Mikola István, a Fidesz szakpolitikusa felszólalásában előzőleg hangsúlyozta: egyetértés van abban, hogy az új rendszer többe fog kerülni, mint a régi. Szerinte ez százmilliárdos nagyságrendet jelent majd és kérdésesnek nevezte, honnan finanszírozzák majd a megnövekedett költségeket. Álláspontja szerint a nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy ezt a lakossági önrész megnövelésével érik el a magánpénztárak.
A kormány azt mondja, hogy nem lesz járulékemelés, nem emelik a kórházi napidíjat és a vizitdíjat. Viszont “arról szól a szóbeszéd”, hogy ezer forint lesz a vizitdíj – tette hozzá.
Nagy Kálmán, a KDNP frakcióvezető-helyettese felszólalásában hangsúlyozta: az új biztosítási rendszerrel 40-50 milliárd forintos költségnövekedéssel lehet számolni. Nem készült terv a hosszú távú struktúraváltásra, az alapellátás egységesítésére, nincs egységes informatikai és irányítási rendszer sem – tette hozzá.
Köznyelv és jog
Tatai-Tóth András (MSZP) a népszavazással kapcsolatban kiemelte: nem lehet tudni, hogy a kérdésekben szereplő fogalmakat a köznyelv vagy a jog szabályai szerint kell-e értelmezni. A Fidesz tiltakozik a tandíj ellen, de a törvényben csak költségtérítés és fejlesztési hozzájárulás szerepel, mindkettő azonos indokkal nevezhető tandíjnak – mondta a szocialista képviselő.
Mint elhangzott, az MSZP parlamenti frakciója határozottan kiáll a magas színvonalú és igazságos felsőoktatás mellett, annak érdekében, hogy a hallgatók teljesítménye és szociális helyzete legyen az alapvető szempont a fizetnivaló és az állami juttatásában. Alapvető cél, hogy a tehetséges, de szegény fiatalok is bekerüljenek a felsőoktatásba – fűzte hozzá Tatai-Tóth András.
Fidesz-múlt
Gusztus Péter (SZDSZ) felszólalásában felidézte a Fidesz 1993-as programját a tandíjról. Mint mondta, a Fidesz akkor egyebek mellett azt írta, hogy a hallgatóknak a jelenlegi mértéknél jobban hozzá kell járulni a felsőoktatáshoz. A tandíj nem egyszerűen pénzügyi kérdés, hanem a magyar felsőoktatás fejlődésének kulcsa.
A Fidesz akkor azt mondta, hogy elkerülhetetlen a tandíj bevezetése – mondta a liberális politikus. Az SZDSZ sokszorosította az akkori programot; a dokumentumokat Gusztus Péter az ülésteremben átadta a Fidesz és a KDNP vezetőinek.
Hiller István oktatási miniszter szerint a tandíjjal kapcsolatos vita a minőségről szól, arról, hogy vannak, akik színvonalasabbá akarják tenni a felsőoktatást és vannak, akiknek “úgy jó, ahogy van”. Versenyképes és tartalmas diplomákra van szükség, a fejlesztési részhozzájárulás azt fogja jelenteni, hogy a diplomák versenyképesek lesznek. Az oktatási miniszter kiemelte: külön kell választani a szociális helyzetet és a tanulmányi eredményeket.
Egykulcsos
Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője felszólalásában elmondta: Magyarországnak fontos lenne beállnia azoknak az országoknak a sorába, akik bevezették az egykulcsos személyi jövedelemadót. Ma már 21 ilyen ország van, 17 a volt szocialista országok sorából, legutóbb a lengyel kormányfő jelentette be, hogy országa bevezeti az egykulcsos adót.
A kormány legfontosabb ellenérve az egykulcsos adóval szemben egyrészt a társadalmi igazságtalanság, másrészt az adókiesés – tette hozzá. Herényi Károly szerint azonban éppen ezért adóamnesztiát kellene hirdetni, ami nagyban növelné az egyszeri költségvetési bevételek. Mint elhangzott, az MDF elkészítette az egykulcsos adó törvényjavaslatát.
Vizsgálták
Veres János pénzügyminiszter erre reagálva elmondta: a kormány az elmúlt években többször vizsgálta az egykulcsos adó bevezethetőségét. Ezek azt mutatták, hogy a jelenlegi rendszer kedvezményeinek megtartásával 25 százalék alatti kulcsot nem lehetne bevezetni. Ha ezeket a kedvezményeket nem őriznék meg, akkor a 130-150 ezer forintos havi bruttó jövedelemig az új rendszer elvenne az emberektől, e felett viszont többlet nettó jövedelmet jelentene – tette hozzá.
A PM vezetője szerint nem célszerű olyan adórendszeri változtatásokat csinálni, ami ilyen módon rendezné át a társadalom tagjainak a nettó jövedelmeit. Ha a kedvezmények megőrzésével egységes 18 százalékos kulcs lenne Magyarországon, akkor mintegy 540 milliárd forint lenne a kieső szja-bevétel a következő évben. Pénzügyszakmailag több javaslat van adóamnesztiára, azonban jogi szakvélemények szerint az nem lenne összhangban a magyar jogrenddel – mondta Veres János.
Emléknap
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke napirend előtt a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján úgy fogalmazott: el kell utasítani minden olyan politikai kísérletet, amely éppen az érthető indulatok felhasználásával akarja önző céljait megvalósítani.
A házelnök szerint a múlt megvallása megkerülhetetlen morális és intellektuális küzdelemmel jár. “Harcolnunk kell a saját magunk örökölt és tanult eszméivel, hiedelmeivel és előítéleteivel is. Harcolnunk kell azokkal, akik a múlt rémálmait, árnyait a jelenben személyesítik meg” – tette hozzá. Szili Katalin úgy látja, figyelmeztetni kell a veszélyre és rá kell mutatni azokra a módszerekre, amelyek a másként gondolkodók kiirtásához vezettek.
