A magyarok többsége csak azt tudta felidézni, hogy a kormány valamilyen több
pénztáras vagy több-biztosítós rendszer bevezetését tervezi, egyéb részletek
csak nagyon keveseknek jutottak eszébe.
A felmérés szerint a lakosság 62 százaléka úgy tudja, hogy az új rendszerben
mindenki biztosított marad, akinek eddig volt társadalombiztosítása, míg 27
százalék szerint csak azoknak lesz biztosításuk, akik meg tudják azt fizetni.
A Medián magánbefektetők jövőbeli szerepét firtató kérdésére nagyjából
ugyanannyian mondták azt, hogy a magánbefektetők – a törvény betűjének
megfelelően – csak bizonyos feltételekkel és csak kisebbségi tulajdonosként
vállalhatnak szerepet, mint ahányan azt, hogy az üzleti biztosítók fogják
átvenni a társadalombiztosítás szerepét.
Száz emberből csupán egy válaszolta azt, hogy teljes mértékben ismeri a kormány
egészségbiztosítással kapcsolatos reformterveit, és csak kevesebb, mint minden
negyedik volt nagyjából tisztában a pénztártörvénnyel kapcsolatban – mutatott
rá a közvélemény-kutató intézet.
Csaknem kétszer annyian vannak azok, akik szerint a biztosítási reform káros
hatással lesz az egészségügyi ellátásra, mint akik szerint javítani fog rajta:
a kormánypárti szavazók bizakodóbbak. A magukat tájékozottnak mondók csak
„egy hajszállal” többen várnak pozitív hatást a reformtól, mint akik
negatív fejleményektől tartanak, míg a kevésbé vagy egyáltalán nem tájékozottak
körében az utóbbiak vannak jókora többségben – áll a felmérésben.
A biztosítási reformmal szembeni félelmek ellenére a többség nem lelkesedett a
Fidesz – parlamentben hétfőn leszavazott – törvénymegerősítő népszavazási
kezdeményezésért. Minden második megkérdezett és minden harmadik ellenzéki
szavazó inkább azzal a véleménnyel értett egyet, hogy az ország
kormányozhatatlanná válásához vezetne, ha minden törvényt népszavazással
kellene megerősíteni.
