A Gripen-flotta több mint kétszázmilliárd forintba került, ám kérdéses, mire lehet idehaza használni. Deák Péter biztonságpolitikai elemző szerint légtérvédelmi feladatok gyakorlatilag nincsenek, és a térségben csekély a valószínűsége olyan konfliktushelyzetnek, amely a légierő beavatkozását indokolná. Ma már nehezen vitatható, hogy a fejlesztés szakmailag elhibázott. A Gripenekről szóló döntés 2001-ben született meg, ráadásul sajátos körülmények között. A legjobb megoldás a kivárás lett volna: minimális költséggel korszerűsíteni a MiG-eket, a döntést pedig későbbre halasztani arról, mire is van szüksége az országnak és a NATO-nak.
Nyilván fel sem merült, hogy légierő nélkül is működhet a sereg, de ha már légierő, akkor inkább helikopterek – mondja a szakértő. Ezek ugyanis bevethetők például árvizek, erdőtüzek, súlyos balesetek esetén, használhatók a szárazföldi erők szállítására, légi támogatására, illetve területvédelmi feladatokra. Mellesleg a NATO jó ideje nyomást gyakorol Magyarországra, hogy a külföldi missziós erők támogatására vessen be helikoptereket. Ám Deák szerint a körülbelül húsz orosz gépből jó pár ma már nem is repül, ezért jó ideje dönteni kellett volna új helikopterek beszerzéséről. Ez azonban a költséges Gripen-program miatt szóba sem jöhetett.
