Az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott: vannak olyan kérdések, amelyeket nem lehet teljes egészében “kilökni” a versenyszférába. “Ha ezt tennénk, elveszítenénk az esélyt, hogy mindenki hozzájuthasson a tudáshoz” – fűzte hozzá. A házelnök azt mondta, ha oktatásról beszélünk, a nemzet, az ország jövőjéről beszélünk.
Pártmentes közös ügyek
Vannak olyan közös ügyeink, amelyeket a pártpolitikától mentessé kell tenni. A feladatunk az, hogy a közjót szolgáljuk, és ilyenkor nem kell félni szembenézni a kihívásokkal, de közösen kell a megoldásokat kidolgozni – mondta.
Lezsák Sándor (Fidesz), az Országgyűlés alelnöke szintén a nemzet felől közelített, amikor úgy fogalmazott: nem az a kérdés, hogy kis- vagy nagyiskola, hogy összevontan vagy önállóan működik, hanem az, hogy akarunk-e nemzetet, Magyarországot. Ha igen, meg adni a lehetőséget minden iskolának – hangsúlyozta, hozzátéve: azt kell megkeresni, ami összeköt bennünket.
Az ellenzéki oktatáspolitikus kiemelte: jó helyzetbe kell hozni a pedagógusokat, hogy a pályán maradjanak. Szerinte attól még egyetlen ország sem ment tönkre, mert sokat költött az oktatásra.
Az oktatásban spóroláspolitika van
Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint az oktatáspolitika jelenleg nem látszik ki a “spóroláspolitika mögül”. Ő is azt hangsúlyozta, hogy az állam ugyanakkor nem vonulhat ki a közoktatásból. Hozzátette: lehet, hogy nem vonul ki, de hogy kifelé megy, az biztos. Szerinte “a minden gyermek egyformán fontos elv” jelen pillanatban nem érvényesül, a kormány a gazdasági haszonelvűség alapjaira helyezkedett.
Mint mondta, olyan osztálylétszámokat határoztak meg, amelyek a falvakban nem teljesíthetők. “Szépségdíjas elemnek” nevezte, hogy negyedik osztályban 17, míg ötödikben 21 az elvárt osztálylétszám. “Magyarországon kevés gyermek születik 11 évesen” – jegyezte meg.
A civilek magukra maradtak
Kajner Péter, az Élőlánc Magyarországért elnökségi tagja úgy vélte, nem először fordul elő, hogy a civil társadalom csak magára számíthat, mint ahogyan most is. A kistelepülés otthon és nem veszteséges, felszámolásra ítélt telephely – fogalmazott.
A Parlament épületében tartott konferenciát igen nagy érdeklődés kísérte. Az MTI tudósítója a hosszú sort látott a kapunál beléptetéskor, s a vendégek nagy száma miatt több mint fél óra késéssel kezdődött el a tanácskozás. A szervezők arról tájékoztatták a távirati irodát, hogy voltak fennakadások a beléptetésnél, de végül mindenki bejutott a konferenciára.
Köteles László, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Komlóska polgármestere úgy nyilatkozott a távirati irodának, hogy több
tucatnyi ember rekedt a Kossuth téri kordonon kívül. A köztársasági őrezred tagjai nem engedték be őket a tanácskozásra, holott messzemenően egyetértenek a rendezvény céljával.
