Belföld

Jót tesz a gazdaságnak az önkéntes munka

Minden tízedik honfitársunk belekóstolt már a szervezett önkéntes munkába. Külföldi ötletek átvételével, pár törvénymódosítással további tömegeket lehetne mozgósítani. A segítő munka ráadásul nemcsak lélekmelegítő, de nemzetgazdaságilag is előnyös.

A Lajtától nyugatra általánosan bevett szokás, hogy az emberek ellenszolgáltatás nélkül, szervezetekbe tömörülve tesznek környezetükért – a legkülönfélébb módon. Nem mindenki képes nagy lelkierőt igénylő szociális teendők ellátására (például kórházi, hospice munkára), segíteni azonban bármilyen tudással, ismerettel lehet, legyen az jogi tanácsadás, könyvelés, tolmácsolás, vagy éppen kertészkedés. Egy közelmúltbéli uniós felmérés szerint az osztrákok kétharmada, a hollandok, svédek, németek fele önkénteskedik. A rangsorban a 27-ek közül Magyarország hátulról az ötödik.

Aki a négy évtizedig tartó „átkost”, illetve gazdaságunk sanyarú állapotát kárhoztatná, annak Varsóban járva érdemes körülnéznie a központi pályaudvaron. Ott ugyanis nemrégiben vakok munkacsoportja helyezett el eligazító csíkokat a peronokra, lépcsőkre. Nálunk ezzel szemben még egy pár éve is elhangzott olyan rádióriport, amelyben falusiak reménykedtek abban, hogy sikerül uniós pénzt kapni a települést átszelő patak medrének kitakarítására. A kollektív szemétszedés gondolata valahogy fel sem merült az egyébként jórészt munkanélküliekből álló közösségben. Hiszen az állam évtizedekig elintézett mindent.

Az árvízvédelem összekovácsol

A hazai helyzet mégsem teljesen reménytelen. Egy-másfél millió honfitársunk szervezett munkájával évi 18 milliárd forinttal járul hozzá a GDP-hez. Rendkívüli helyzetekben pedig – amilyen például az évente ismétlődő árvízi védekezés – önkéntesek százai jelentkeznek. A segítő attitűd tehát itthon sem hiányzik. Sokkal inkább arról van szó, hogy míg családi, baráti, helyi vagy egyházi kisközösségi összefogás formájában egyre többen tevékenykednek, a regisztrált szervezetekben egyelőre alacsony a részvétel. A nemzetközi összehasonlításokban azonban csak az utóbbiak szerepelnek.

A szervezetek egyébként hatékonyabb munkavégzést tesznek lehetővé, és könnyebben integrálják az ilyen feladatokat keresgélő önkénteseket. Ezt felismerve ma már itthon is stratégiai cél ennek ösztönzése. Így 2001 óta évente megrendezik az Önkéntesek Hete rendezvénysorozatot, amelynek célja, hogy egy héten át ráirányítsa a figyelmet e tevékenység fontosságára. Az Önkéntes Központ Alapítvány (ÖKA) égisze alatt kidolgoztak egy hosszú távú fejlesztési-ösztönző stratégiát, emellett két éve életbe lépett a Közérdekű Önkéntes Tevékenységről szóló törvény. A jogszabály bevezette az önkéntes szerződés fogalmát, rendezte a kapcsolódó, elszámolható költségek és adómentesen adható juttatások körét, valamint védi a segítő jogait.

Az unió támogatja az önkénteseket

Az unió számos tagállamában kedvezményekkel támogatják az önkéntességet. Külföldi mintára immár itthon is cél a fizetett munkát kereső, ám addig is önkéntesen dolgozó fiatalok járulékfizetésének rendezése. Szóba került az is, hogy bizonyos óraszám felett a tevékenység számítson bele a nyugdíjnál figyelembe vett szolgálati időbe. A javaslatok egy része már az illetékesek asztalán van, s esetleg már az idén megszülethetnek ilyen irányú döntések.

Külföldön – Írországban, Skóciában, Norvégiában – nemcsak az állami támogatás mértéke jelentősebb, de a vállalati önkéntes programokon keresztül a magánszektor is kiveszi a részét a segítő tevékenységből. „A szlovák önkéntes központot például 19 cég támogatja” – mondja Farkas Emese, az ÖKA munkatársa.

Itthon inkább reklámra használják

A hazai cégek nagy részénél e tevékenység ma még elsősorban marketingcélokat szolgál, s nem része a vállalati szervezeti kultúrának. Programok elvétve azért akadnak. Az ÖKA legutoljára egy III. kerületi, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által fenntartott játszótér rendbe hozását szervezte meg, s a munkát egy telefonokat gyártó cég dolgozói végezték el. Ezek az akciók jellemzően ismeretségen, bizalmi kapcsolaton alapulnak, hiszen a botrányok miatt sokan ódzkodnak az alapítványok segítésétől. „A Mosoly Alapítvány is leginkább ismert alapítóinak, azaz Küllői Péternek, Jaksity Györgynek és Bajnai Gordonnak köszönheti, hogy elnyerte támogatói bizalmát; e nélkül nagyon nehéz dolgunk lenne” – vallja be Adorján Katalin koordinátor.

„A társadalmi kohézió mértékét a civil részvétel, benne az önkéntes munka tükrözi talán legjobban” – állítja Dávid Beáta szociológus. Az összefogás, összetartozás érzése az életesélyeket is meghatározza. Egy társadalom testi és lelki épségéről árulkodik a környezetért végzett, ellenszolgáltatás nélküli tevékenység elterjedtsége. Legtöbben akkor találkoznak ezzel először, ha maguk már átélték, milyen érzés, amikor hiányzik a támasz. .”A Mosoly Alapítvány önkéntesei között akad olyan, akivel gyermekkorában éveken át foglalkoztunk, s most viszonozni szeretné a segítséget” – mond példát a koordinátor.

(A témáról további részleteket a Figyelő legfrissebb számában olvashat!)

Címkék: Belföld

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Image: 73877967, Dér Péter gyógyszerész, Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.