A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényjavaslat elfogadásával 2009. január 1-jétől egy félig-meddig formalizált, a házasság és a papír nélküli együttélés között elhelyezkedő jogviszony jön létre. A regisztrált élettársi kapcsolatot az anyakönyvezető jegyzi be, így egy egységes, a poligámiát, a bigámiát megakadályozó nyilvántartási rendszer jöhet létre. Felbontása viszonylag gyors, olcsó, megegyezés esetén közjegyző előtt történik, vitás kérdések esetén a házasság felbontására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A kormány november közepén terjesztette az Országgyűlés elé az egyszerű többséget igénylő, eredetileg az SZDSZ által kezdeményezett javaslatot. A törvény szükségességét a jogalkotók szerint a korszellem diktálja. Az Országgyűlés honlapján már novemberben megjelent előterjesztés indoklásában az szerepel, hogy tekintettel kell lenni az Európában általános társadalmi tendenciára, hogy a házasságkötések száma folyamatosan csökken, a vadházasságoké pedig emelkedik.
Egymillió embert érinthet
A kormányszóvivő a törvénytervezet ismertetésekor elmondta: 1 millió embert is érinthetnek a készülő paragrafusok. A Központi Statisztikai Hivatal adatsorai azt mutatják, hogy 2005-ben 370 ezren éltek élettársi kapcsolatban, és míg a hetvenes években a családok 2,1 százalékában, 2005-ben már 12,2 százalékában fordult elő, hogy a szülők papír nélkül éltek együtt. 1990-től 2005-ig a 20-35 év közötti nők között az élettársi kapcsolatok aránya 12 százalékról 52 százalékra emelkedett. 2005-ben a gyerekek 35 százaléka született házasságon kívül, túlnyomó részük élettársi kapcsolatból.
A törvény a homoszexuális párok együttélését kiemelten megkönnyíti. Gusztos Péter, az SZDSZ frakcióvezető-helyettese a Figyelőnek korábban úgy fogalmazott: a kormány javaslatának egyik kiváltó oka mindenképp a liberális párt azon kezdeményezése volt, hogy a házasság intézményét terjesszék ki az egynemű párokra is. „Ezt nem fogadta el a szocialista frakció, de a koalíció a regisztrált élettársi kapcsolattal közelített a valódi cél felé” – mondta a politikus, aki szerint ez mindenképpen előrelépés, de korántsem a végállomás.
A bejegyzésre várók egyébként aligha fogják tömegesen megrohamozni az anyakönyvvezetői irodákat 2009 januárjában. A külhoni tapasztalatok azt mutatják, legalább egy-két év beletelik, amíg egy ilyen változtatás társadalmilag elfogadottabbá válik.
Alkotmányos aggályok
A Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnökhelyettese agyrémnek nevezte a törvénytervezetet. Morvayné Bajai Zsuzsanna szerint az előterjesztésnek egyetlen célja az, hogy a homoszexuális pároknak is a hagyományos család összes jogosultságát biztosítsa, és nem rendezi a többi – nem élettársi kapcsolat nyomán – kialakult együttélési formát. Például, ha két idős testvér együtt él.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia is tiltakozott a javaslat ellen. Álláspontjuk szerint minden olyan kísérlet, amely a házasságon kívüli párkapcsolatokat, beleértve az egyneműek együttélését, a házasság intézményéhez kívánja közelíteni jogi eszközökkel, gyengíti a társadalom életerejét.
Gazdasági előnyök
A regisztrációval a bejegyzett élettársak jelentős gazdasági előnyökhöz juthatnak azokkal a társaikkal szemben, akik továbbra is „titokban” élnek együtt. Egyszerűsödik például a párok hitelfelvétele. Eddig a bankok az élettársi viszony igazolásához közjegyzői okiratot, egyéb bizonyítékokat (általában a szomszédok igazolását), és a közös lakhelyet igazoló lakcímkártyát kértek, a regisztráció után azonban – csakúgy, mint a házasságnál – elég lesz az anyakönyvi kivonatot felmutatni.
Magasabb összegű hitelekhez is könnyebben juthatnak, amennyiben a vagyonközösségből fakadóan nagyobb hitelfedezetet tudnak felmutatni. A családtagoknak járó vállalati juttatásokból is gördülékenyebben részesülhetnek (bár a tapasztalatok szerint a társaságok eddig is rugalmasan kezelték az élettársakat).
Egyszerűsödik a gyerektartás és a nyugdíj
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a „sima” élettársnak továbbra is csak a saját gyermekét kötelező majd eltartania, társának utódjával szemben ilyen felelőssége nincs. A regisztrációval az együtt élő párok ugyanakkor a másik gyermekével kapcsolatban is felelősséget vállalnak, s míg az eddigi családjogi törvény szerint a családi pótlékot csak a vér szerinti szülő, illetve annak házastársa igényelhette, ezt a bejegyzett élettárs is megteheti majd.
A jelenlegi nyugdíjtörvény szerint közös gyermekes élettársaknál 1 év, gyermektelen pároknál legalább 10 évnyi együttélés szükséges az özvegyi nyugdíjra való jogosultsághoz. Amennyiben a regisztrált élettársi kapcsolatot bevezetik, a bejegyzetteket az özvegyi nyugdíj, az öröklés, és a halál utáni lakáshasználat szempontjából is a házasságban élőkkel azonosan kezelik majd. A párok aláírhatják közösen nevelt gyermekük ellenőrzőjét, átvehetik egymás postáját, s kórházi kezeléskor rendelkezhetnek a gyerek vagy az élettárs felől.
Válás, házasság nélkül
„Válásuk viszont csak akkor válik gyorsabbá, a bíróság mellőzésével, közjegyző előtt lebonyolíthatóvá, ha nincs eltartásra szoruló gyermekük, mindketten egyöntetűen el akarnak válni és a vagyonuk felosztásáról is előre megegyeztek” – mondta el a Figyelőnek Boros Zsuzsa, az igazságügyi tárca vezető tanácsosa. Vagyis ha gyermekük született, a regisztrációjukat már csak a bíróság bonthatja fel.
Amennyiben viszont a regisztrált élettársi viszonyt házassággal szeretnék felváltani, a kapcsolat valószínűleg jogfolytonos marad – jóllehet, ezen eljárás részleteit az anyakönyvvezetők még nem dolgozták ki.
Az Országgyűlés hétfői ülésén megszavazta a 2008-as költségvetési törvényt, szintén igent mondtak a tb-törvényre, döntöttek a népszavazás tavaszi kiírásáról, valamint megszavazták az autósok új felelősségre vonási rendszerét, az új pontszámítási metódust és elsőként mi ratifikáltuk az EU új szerződését. Nem vették napirendre viszont az állami vezetők javadalmazásának átláthatóságáról szóló tervezetet, az ombudsmanjelölteket pedig leszavazták.
