A Kuruc.info nemrégiben egy sajátságos jogi problémára irányította rá a figyelmet. A magyar hatóságok szerették volna felfüggeszteni az oldalt, mivel a 2006-os zavargásokat követően bírák és jogászok adatait tették közre. Mivel a honlap készítői álnevet használnak, a szerkesztők nem érhetők el, a honlapot kiszolgáló szerver pedig az Egyesült Államokban található, a magyar ügyészség megkereste amerikai kollégáit arra hivatkozva, hogy az ügy kimerítette a személyes adatokkal való visszaélés fogalmát. Ám az amerikai hatóságok szerint a közzététel nem számít bűncselekménynek addig, amíg nem buzdít a bírák elleni erőszakra – így megtagadták az együttműködést.
Van egy híre, fotója, videója? Töltse fel az FN Tudósítóra!
A magyar honlap szervere az Államokban van, így az ottani törvények vonatkoznak rá. Ott viszont a szövetségi rendeletek és törvények nem szabályozzák a tartalmakat, így minden vélemény megjelenhet, legyen az akár kirekesztő vagy gyűlöletkeltő. Jó példa, hogy az Egyesült Államok déli részén található a legtöbb náci szellemiségű, a fehérbőrű emberek felsőbbrendűségét hirdető honlap.
Egy weboldal letiltásához a magyar hatóságoknak konkrét információkra lenne szükségük. Ezt két módon szerezhetnék be: vagy titkosszolgálati eszközökkel, vagy az üzemeltető közlése alapján. A patthelyzet itt alakult ki, mivel az első lehetőséghez legalább öt éves börtönbüntetéssel járó vétséget kellett volna elkövetniük az oldal készítőinek, míg a második esetben az amerikai hatóságok tagadták meg az adatszolgáltatást.
Technikai lehetőségek
Az Igazságügyi Minisztériumban már felötlött az elektronikus zár alá vétel fogalma, amellyel elérhetetlenné lehetne tenni az ilyen szervereken megjelenő információkat, ha azt a magyar bíróság engedélyezi. Hátránya, hogy meglehetősen drága, és teljes blokádot nem tudna produkálni, így informatikai szakemberek szerint nem is jelentene jó megoldást.
Ennél egyszerűbb, ám költségesebb, ha a magyar állam megvásárolja a Kuruc.infót. Egy cég segítségével ugyanis megszakítható a létező szerződés, és öt évre át lehet venni a honlap feletti „hatalmat”. Hátránya, hogy nagyobb összeget kell letenni az asztalra, valamint kártérítést kell fizetni az oldal üzemeltetőinek.
Jogi megoldás
Járható útnak így a jogi terep tűnik, az amerikában hozott döntés ellenére. Magyar György jogász szerint azonban nem biztos, hogy az ügyészség jól határozta meg a jogsegélykérés jogcímét, amikor a személyes adatokkal való visszaélés ügyében kért segítséget. „Ha más tényállást jelöltek volna meg, nem kaptak volna elutasító választ. Ugyanis csak akkor lehet helye a megkeresésnek, ha az elkövetett tett mindkét állam joga szerint büntetendő” – nyilatkozta a büntetőjogász.
Az általunk megkérdezett szakértők mindezt megerősítették, aláhúzva: a személyes adatokkal való visszaélés nem volt rossz próbálkozás, mivel azt az Egyesült Államokban is erősen védik. Véleményük szerint a gyülekezési joggal való visszaélés büntette miatt is érdemes lenne próbálkozni – utalván az Erzsébet hídnál történt hídfoglalásra –, mivel azt bizonyíthatóan a Kuruc.info szervezte. Ráadásul a blokád során a szervezők alkotmányos alapjogokat sértettek, amelyet az óceán túlpartján is meglehetősen szigorúan vesznek. Az uszítás tényállása azonban szakértőink szerint fel sem merülhet, mivel konkrét erőszakos cselekményre nem szólítottak fel az oldal készítői.
Jogászok szerint ha egyértelműen sikerülne azonosítani a cikkek szerzőit, könnyedén megindíthatná az ügyészség az eljárást. A gond az impresszummal van, hiszen ott nem a valós személyek nevei olvashatók, a szerkesztőség szinte utolérhetetlen.
A vélemény szent, az erőszak tiltott
A németországi rendőrök már több éve eredménytelenül küzdenek az Egyesült Államokban megtalálható több mint száz neonáci oldal ellen. A probléma ott is ugyanaz: míg a német jog kiemelten büntetendő cselekménynek minősíti a vallási és faji megkülönböztetésen alapuló propagandát, addig az Egyesült Államok meglehetősen elnéző a kérdésben. Az együttműködés így ott is megvalósíthatatlannak tűnik, s az újfasiszták szabadon garázdálkodhatnak a korlátlan véleményszabadságot élvezve.
Igaz, mindent azért az Egyesült Államokban sem szabad. Pár évvel ezelőtt egy magyar oldal internetes játékot indított, amelyben a cél a magyar cigányság kiirtása volt. A hazai webszolgáltató a bejelentést követően törölte az site-ot, amely az USA-ban keresett menedéket. Ám az amerikai szolgáltatók szintén elérhetetlenné tették az oldalt. Magyarországon egyébként 2000-ben szüntettek meg először site-ot: a honlap kábítószereket mutatott be.
Hol van a honlap?
Ha az említett oldal pontos földrajzi helyét akarjuk meghatározni, könnyen megtehetjük a domén alapján. Eszerint a tartalom az Arizona államban lévő Scottsdale városán belül egy irodaházban található meg. De a regisztráló nevénél nem a valós személyt találjuk, hanem egy legális strómancéget, amely a tulajdonos helyett vállalta a nyilvánosságot. Természetesen a cég kötelessége mindennemű hatósági megkeresés esetén azonnal törlni a tartalmakat, ám mint láthattuk, ezt csak kevés esetben állapítják meg.
