Csalódottságát is felpanaszolja a bankárból jogvédővé lett Újlaky, mert – amint mondja -, „nem folytatódik abban az ütemben, azzal a lendülettel és azzal a politikai elszántsággal a cigány gyerekek integrációja, amit pedig egy újraválasztott kormány esetében okkal feltételeztünk.” Vagyis marad a régi rend, ami azért is nagy baj szerinte, mert ha funkcionális analfabéták maradnak, akkor „nagy valószínűséggel munkanélküliként fogják leélni az életüket, és ez nemcsak számukra, és persze a gyermekeik számára tragédia, akik nagy valószínűséggel követni lesznek kénytelenek a szülői példát, hanem hatalmas nemzetgazdasági kár is, egész életük során nekünk, adófizető állampolgároknak kell majd eltartanunk őket…”
Alapítványuk egyébként pereskedésre készül: Újlaky szerint erre „azért van szükség, mert a romáknak Magyarországon nincs hatékony politikai reprezentációja, sem a törvényhozásban, sem az önkormányzati képviselő-testületekben, sem a végrehajtó hatalomban, ezért a független magyar bíróság az egyetlen hely, ahol az érdekeiket hatékonyan képviselni tudják”.
Az oktatási jogok peres úton való kikényszerítése még az érintettek, a szakmai közvélemény és a civilszervezetek vezetői körében is vegyes érzelmeket váltott ki. Többen azt mondják, hogy ezzel nem lehet megoldani a problémát. Csakhogy Újlaky szerint ők ilyet nem is állítottak: „…mindössze arra vállalkozunk, hogy miközben néhány kirívó esetben érvényt szerzünk a jognak, felhívjuk a figyelmet egy általánosnak mondható gyakorlat törvénytelenségére és tarthatatlanságára”.
A módszert amúgy nem ők találták ki: „…mi a bevált amerikai példát, az ott lezajlott polgárjogi perek gyakorlatát követjük, például a több mint félévszázada lezajlott, nevezetes „Brown kontra oktatási hatóság” perét, amely ugyancsak az iskolai integrációról szólt, és amire azért volt szükség, mert az akkori feketék – mai szóhasználattal afroamerikaiak – nem voltak tagjai az atlantai vagy az alabamai törvényhozásnak, ahol az érdekeiket képviselhették volna. Ezért magát a törvényhozást citálták a bíróság elé, , amelynek tagjai ott megpróbáltak amellett érvelni, miért helyes a szegregáció, a gyerekek elkülönítése.
Amúgy Magyarországon is ezt tették a bíróság előtt Miskolc város jogi képviselői.
(A teljes interjú az ÉS-ben olvasható.)
