A FigyelőNet két hétig futó, nem reprezentatív kutatása szerint, amelyben Gyurcsány Ferenc „tisztasági csomagjának”, illetve a Fidesz szintén a politikai vezetők juttatásaival kapcsolatos kérdéseit szavaztattuk meg olvasónkkal, az eredmény azt mutatja: a többség – párthovatartozástól függetlenül – valamennyi kérdésre igennel válaszolna. Az összesen 7045 voksoló több mint 90 százaléka ért egyet a Fidesz azon felvetéseivel, amelyek szerint a miniszterek, államtitkárok és képviselők szja-bevallását nyilvánosságra kell hozni, vagyongyarapodásukat pedig évenként vizsgálni kell. (Érdekes, hogy az MSZP ugyanerre vonatkozó kérdésére 91,94 százalék mondott igent, míg a szinte ugyanígy megfogalmazott jobboldali kérdés mellett 94,45 százalék szerepelt). De 89,71 százalék támogatja azt a javaslatot is, hogy a költségvetés terhére biztosított juttatásokat személyekre lebontva bárki által megismerhetővé kell tenni.
Van egy híre, fotója, videója? Töltse fel az FN Tudósítóra!
Ám hasonlóan magas a támogatottsága a szocialisták beadványainak is: 86 százalék egyetért abban, hogy a pártok csak természetes személyektől fogadhassanak el adományokat, 93 százalék szerint pedig mindenről el kell számoltatni az országgyűlési képviselőket. Szintén 90 százalék támogatja azt a javaslatot, hogy bizonyos munkakört betöltő vezetőket éves vagyongyarapodási vizsgálatnak vessék alá. Az egyetlen kérdés, amelyben kicsit nagyobb volt a megosztottság, a polgármesteri és képviselői tisztség összeférhetetlenségére vonatkozott. Az – egyébként a szocialisták által benyújtott – kérdésre 70 százalék válaszolt az álláshalmozás megszüntetése mellett, míg a kisebbség szerint nincs gond a jelenlegi állapottal.
Kevesen mennének el
Tíz emberből négyen mondták a Medián kérdezőbiztosainak, hogy biztosan részt vennének egy olyan népszavazáson, amelyen a közelmúltban felmerült kérdésekről kell véleményt mondani. Ráadásul a közvélemény – más belpolitikai kérdésekhez hasonlóan – igen megosztott a felvetett témákban, és így kétséges, hogy eredményes lenne-e a szavazás.
Forrás: Medián
A harmadik köztársaság népszavazás-történelmének tapasztalatai sem túl kedvezőek: eddig egyedül a „négyigenes” referendum idején ment el szavazni a választók legalább fele, azt követően csak a NATO tagságról szóló népszavazás előtt bevezetett „könnyített” módon (azonos választ adjon a választópolgárok egynegyede plusz egy voks) lehetett eredményessé tenni a népszavazásokat. Ráadásul a parlamenti pártok mindkét, eredményesen végződött (NATO- és EU-tagság) népszavazás alkalmával egységesek voltak. Harmadrészt a Medián tapasztalatai szerint többen szokták biztosra mondani a részvételüket a népszavazás előtti felmérésekben, mint ahányan valóban el is mennek.
A legújabb népszavazás érdekesebb
A mostani népszavazás egyébként az átlagnál nagyobb érdeklődést és kedvezőbb megítélést kap az ellenzékiek körében. Ez nemcsak azért nem meglepő, mert kedvenc pártjuk, pártjaik kezdeményezéseiről van szó, de a hazai tapasztalatok szerint az ellenzéki szavazók és pártok, politikusok mindig fogékonyabbak az állampolgári kezdeményezésekre, például a civil szervezetek kritikáira, mint a kormánypártok vagy mint ugyanezek a politikusok kormányra kerülve – írja elemzésében a Medián. Mindenesetre az ellenzéki szavazók a többieknél nagyobb arányban mondták, hogy biztosan elmennek voksolni, és azt is, hogy az a jó, ha minél több kérdésben dönthetnek a hétköznapi emberek.
A népszavazással kapcsolatban nyár óta jelentősen csökkent a szavazási elszántság, ráadásul a népszavazás értelmét, jelentőségét firtató kérdésre adott válaszok is azt mutatják, hogy az embereknek elegük van a népszavazási huzavonából. A legtöbben – tízből négyen – azt mondták, hogy jó dolognak tartják a népszavazást, de úgy érzik, a kezdeményezők lejáratják azzal, hogy szinte hétről-hétre új kérdéseket javasolnak.
Ahol divat és ahol nem
A népszavazások gyakorisága egyébként elég változó Európában, a sokak által mintademokráciáknak tartott skandináv államokban és Svájcban például igen gyakori, ugyanakkor a szintén hosszú és magas presztízsű brit demokráciában még csak egyszer fordult elő (az EU-tagsággal kapcsolatban), hogy népszavazást tartottak, és például Bajorországban is létezik ez az intézmény, de még sohasem írtak ki egyet sem.
