Arra a kérdésre, hogy a társadalom ellenére zajlanak-e a változások, azt válaszolta: ha ezt az emberek nem így éreznék, akkor nem 15 százalékon lenne az MSZP, hanem minimum harmincon. “Attól féltem saját magunkat, hogyha ezt a stílust folytatjuk tovább, akkor a vége az lesz, hogy beleég a társadalomba, hogy velünk nem szabad folytatni” – vélekedett.
Szili Katalin zsákutcának nevezte, ha abba a hibába esnek, hogy küldetéstudattól vezérelve próbálják meg rákényszeríteni a társadalomra változásokat, mondván, hogy a modernizációt, a reformpártiságot csak ezzel tudják mutatni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy változtatni kell, a reformok kellenek, de meg kell találni azokat a baloldali értékeket, amelyek mentén az ezekkel járó áldoztok meghozhatók.
A házelnök fontos kérdésnek tartja, hogyan fogják visszaszerezni a társadalom bizalmát. Elfogadják-e majd tőlünk a jót, ha beérnek a reformfolyamatok? – tette fel a kérdést. Példaként 1998-at említette, amikor hiába volt már eredménye a változtatásoknak, a társadalom többsége ezt mégsem fogadta el.
Szili Katalin sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy néha az MSZP is “belecsúszik a populizmusba”. Erre – mint mondta – jó példa a népszavazási kezdeményezés. Úgy fogalmazott: a népszavazás – amelyre valószínűleg már csak jövőre kerülhet sor – “meg fogja rengetni a belpolitikát”. Hozzátette: a beérkező nevetséges népszavazási kérdések, az íratlan, és az írott szabályok felrúgása miatt az emberek meg fogják büntetni a politikusokat. Felhívta a figyelmet arra, hogy mostani adatok szerint a választók 40 százaléka nem menne el szavazni.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
