Az államfő hangsúlyozta: továbbra is mindent meg fog tenni, hogy 1956-ot ne lehessen összemosni az utána következő rendszerrel, és a Kádár-rendszer elmúlását se lehessen összemosni az azután keletkezett új, szabad Magyarországgal. „Nem fogok sohasem semmilyen folyamatosságot engedni, nem engedem elmosni a határokat” – fogalmazott. Elnökként az egyik legfontosabb törekvése 1956 emlékének ápolása és hiteles ébren tartása – mondta.
Ezzel az „éles” elválasztással, „a rettentő fontos” elvi különbség hangsúlyozásával senki nem ítéli el azokat, akik a Kádár-rendszerben születtek, ott kellett élniük, vagy akik a legsötétebb diktatúrában éltek, az 50-es évek elején. Ugyanakkor ennek az elválasztásnak lehetőleg minél több embert arra kell kényszerítenie, hogy szembenézzen az életével. 1956-ot egészben kell látni – hívta fel a figyelmet a köztársasági elnök, hozzáfűzve, hogy ugyanígy a Kádár-rendszert is egészében kell látni.
Emlékeztetett arra, hogy a forradalom megalkotta a maga „egészen kiváló” intézményeit, a főleg vidéken működő forradalmi tanácsokat, a munkástanácsokat a nagyüzemekben, valamint az egységes parancsnokság alá kerülő nemzetőrséget. Sólyom László kiemelte, támogatja azt a koncepciót, amely szerint 1956-ban háború folyt, az első háború szocialista államok között. A forradalom egy szabadságharcba váltott át, ami jogilag háborúnak minősül.
Az köztársasági elnök megtiszteltetésnek érzi, hogy befogadták a hiteles nemzetőrök közé. Örömét fejezte ki, hogy egyre több olyan dokumentum kerül napvilágra, amelyből meg lehet ismerni 1956 történetét.
