Jelenleg a választásra jogosultak 38 százaléka érzi kedvenc pártjának a Fideszt, míg az MSZP-t csak 22 százalékuk. Vagyis az ellenzéki párt továbbra is több mint egymillióval több ember politikai véleményeit képes orientálni, mint a nagyobbik kormánypárt.
Ez viszont azt is jelenti, hogy „a most vasárnapi” parlamenti választáson a Fidesz majdnem bizonyosan egyedül is megszerezné a mandátumok többségét. Erre valószínűleg szükségük is lenne a kormányalakításhoz, hiszen a KDNP-nek éppen csak hogy kimutatható az önálló támogatottsága, az MDF pedig korántsem biztos koalíciós partnerük.
Fideszé a fél Ház
A valódi döntési helyzet azonban még távoli, és nyílván ennek is köszönhető, hogy a „most vasárnapi” parlamenti választáson várhatóan résztvevők 18 százalékának nincs kedvenc pártja. Ha e bizonytalonok azokhoz hasonlóan szavaznának, akik már most is tudtak dönteni, akkor a Fidesz 50 százalék fölötti eredményre számíthatna, és az MSZP mellett a az SZDSZ és az MDF is bejutna a parlamentbe. Más pártoknak viszont nincs erre esélye.
A várhatóan szavazó bizonytalanok körében azonban sokkal több a 2006-os MSZP támogató, mint a korábbi Fidesz támogató. Az MSZP elsősorban azokat a támogatóit veszítette el, akik korábban is csak lazán kötődtek a párthoz, ám az elbizonytalanodott MSZP támogatóknak csak egy töredéke gondolja azt, hogy most a Fideszre voksolna.
Nem szeretetből szavaznak
A Fidesz jelenlegi támogatói között viszont viszonylag sokan vannak, olyanok akik érzelmileg közömbösen viszonyulnak a párthoz, így a Fidesz esetében 80 pont a „rokonszenves – közömbös – ellenszenves” válaszok mérlege, míg az MSZP támogatók körében 86 pont ugyanez az érték. A választásra jogosultak 39 százaléka számára egyébként egyetlen párt sem rokonszenves, 42 százalékuk számára csak egyetlen párt az, 13 százalékuk két pártot is kedvel, 6 százalékuk pedig hármat vagy többet is.
Ellenfél nélkül
A másik oldalt nézve: a megkérdezettek 7 százaléka mind a hat pártot ellenszenvesnek érzi, 32 százalékuk viszont egyetlen pártot sem tart ellenszenvesnek. Ebben persze az is benne van, hogy a választásra jogosultak 21 százaléka az összes párt iránt közömbös.
Több a jobbos
A Fidesz tartós vezetése hatott a politikai ideológiai orientációkra. Gyurcsány Ferenc hivatalba lépésének idején – 2004. októberében – a megkérdezettek 32 százaléka a középtől balra helyezte el önmagát a hétfokú baloldali – jobboldali skálán, 37 százalékuk középre, 31 pedig százalékuk jobbra.
Most viszont a jobbra orientálódók 35 százalékos arányával szemben csak a megkérdezettek 25 százaléka orientálódik balra. A liberális – konzervatív önbesorolásokat nézve viszont nem találtunk ilyen elmozdulást: a választásra jogosultak 36 százaléka továbbra is a liberális térfélen határozta meg önmaga politika helyét, és csak 28 százalékuk helyezet önmagát a skála konzervatív oldalára.
