A tapasztalatok szerint országunkban sokan vélik úgy: az adóforintokat a közszféra vagy rosszul használja fel, vagy – drasztikusabb vélemények szerint – ellopja. Ezért, a bizalom megerősítése és az átláthatóság biztosításának érdekében született meg 2005-ben az elektronikus információszabadságról szóló törvény, amely értemében a nagyobb közigazgatási szervek mellett az idei év elejétől az ötvenezer főnél nagyobb lélekszámú önkormányzatoknak is nyilvánossá kell tenniük a honlapjukon szervezeti, személyi adataikat, működésre vonatkozó feladataikat és gazdálkodásukat is.
Így fel kell tüntetniük az éves költségvetésüket, személyi juttatásaikat, céljellegű fejlesztési támogatásaikat és bizonyos szerződéseiket is. A bizalom azonban még mindig csak megelőlegezettnek tűnik, hiszen lapunk tapasztalatai szerint a közzétételi kötelezettségüket csak részben teljesítik az érintett önkormányzatok. Vannak pozitív és negatív példák, ám az általános inkább az, hogy vagy csak részben jelennek meg az információk, vagy megtalálhatóak, de korántsem aktuálisak – mikor a törvény negyedévi frissítést kíván meg a legtöbbjüknél.
Állóvízbe léptünk
Az önkormányzatok adatközlési kötelezettségét körülbelül két hónappal korábban már vizsgáltuk. Sajnos akkori tapasztalatunk mostanra nem sokat változott. Így sokszorosan is érvényesülnek Kerekes Zsuzsának, az adatvédelmi biztos irodája főosztályvezetőjének szavai, amelyek szerint egy hosszú folyamatra kell felkészülnünk. „Bár egyelőre döcögősen halad a közérdekű adatok közzététele, optimista vagyok, és hiszem, hogy idővel javulni fog a helyzet” – nyilatkozta korábban kérdésünkre.
Átláthatóság, a korrupció ellen
Változott-e valami korábbi írásunk óta, ezt néztük meg. Azt, hogy az egyes önkormányzathoz tartozó épületeket ki takarítja és mennyiért, ám az eredmény ugyanaz volt. Úgy, mint az önkormányzatok reakciói is a megkeresésünkre. Vagy nem válaszoltak kérdéseinkre, vagy a korábban megismert mondatokat ismételték meg: folyamatosan fejlesztik oldalaikat, s töltik fel az adatokat, így idővel felkerülnek majd a hiányoltak is.
Rossz példát mutatnak
Hasonló tapasztalat ért minket az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és a Regionális Közigazgatási Hivatalok kapcsán is. Megkeresésünkre a cikk megírásáig nem érkezett tőlük válasz. Kérdéseink dióhéjban a következők voltak: vizsgálták-e a törvény megvalósulását, fogalmaztak-e meg ajánlásokat, illetve volt-e valamiféle felkészítés az adatközlés kapcsán? Bár nagy valószínűséggel a némaság nem a fenti kérdésekkel magyarázható, inkább az utolsó felvetésünk verhette ki a biztosítékot, mikor arra voltunk kíváncsiak, hogy az ő honlapjaikon miért hiányosak a gazdálkodással összefüggő adatok?
Pozitív példaként egyedül az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal hozható fel, amely megköszönte, hogy felhívtuk a figyelmét a hiányosságokra, és egy napon belül pótolta a mulasztását. Bár ennek ellenére sem felétlenül szerencsés az, hogy a törvényességi felügyeletet ellátó közigazgatási hivatalok, és felettük lévő minisztérium is rossz példát mutat az önkormányzatoknak.
—-Hiányos ellenőrzés—-
Másik kibúvót jelentheti az a tény is, hogy az információszabadsággal összefüggő adatok körében az önkormányzatoknál még nem indult átfogó vizsgálat. Bár az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal közleménye szerint az adott régióban már vizsgálták az érintett három önkormányzatot (Debrecen, Nyíregyháza, Szolnok), amelynek a végén csak Szolnok vonatkozásában hívták fel az önkormányzat figyelmét a könnyebb átláthatóság biztosítására.
Az adatvédelmi biztos irodája azonban még nem indított vizsgálatot ez ügyben, pedig Kerekes Zsuzsa is elismerte, hogy nekik is vegyesek a tapasztalataik e téren, hiszen csak kevesen teljesítik maradéktalanul a törvényben előírtakat. „Hiába látjuk a saját szemünkkel a problémát, nem tehetünk sokat ellene. Az adatvédelmi biztosnak nagyon sok folyamatban lévő ügye van, ezért irodánk egyszerűen nem képes iparszerűen figyelni az önkormányzatok oldalait, hiszen nincs rá kapacitásunk” – nyilatkozta a FigyelőNet megkeresésére Kerekes Zsuzsa.
Igény kérdése
Az ellenőrzés két okból indulhatna meg: egyrészt indíthatja hivatalból az adatvédelmi biztos, másrészt ezt kezdeményezheti bármely állampolgár is, bár a biztos gyakorlatában eddig még nem volt olyan eset, hogy a panaszos konkrétan az önkormányzatok közzétételi kötelezettségének teljesítését hiányolta volna. Tájékoztatásuk szerint azonban a törvényben előírt közzétételi kötelezettségek teljesítését ellenőrizendő, a biztos hivatalból már korábban indított vizsgálatot, ám az első körben csak a központi állami és közigazgatási szervek körében.
„Ezen vizsgálat lezárását követően, a tapasztalatokat felhasználva esetleg az önkormányzatok tevékenysége is sorra kerülhet, ha erre igény mutatkozik a panaszok alapján” – áll az iroda közleményében. A panaszok azonban nem érkeznek. Igaz ehhez speciális érdeklődés kell, hiszen nem minden állampolgárnak van igénye arra, hogy a megkötött szerződések között tallózgasson az önkormányzata oldalán.
A civilek felelőssége
Berki Zolna ügyvéd, a Transparency International korrupcióellenes nemzetközi szervezet volt magyarországi elnöke a megkeresésünkre e ponton a civil szervezetek felelősségét hangsúlyozta, mondván fontos, hogy hazánkban is foglalkozzanak ezzel a problémával, hiszen a lehetőségük megvan rá. A szakértő szerint példaként nyugat-európában már jobban érvényesül az átláthatóság, míg nálunk az emberi mulasztás és az ellenőrzés hiánya miatt töltődnek döcögősen az adatok.
A Transparency International magyarországi tagozata mielőtt pénzügyi gondok miatt megszűnt volna javaslatot tett a közpénzek felhasználásának az átláthatósága ügyében. Akkori javaslatuk szerint minden közhivatalnak (beleértve a kórházakat is) jeleznie kellett volna, hogy miként használják fel a tízmillió forintot meghaladó közpénzt. Ez nem valósult meg, és így továbbra is az átláthatóság biztosítása és a bizalom megerősítése a cél.
