Elkészült az egészségbiztosításireform-törvények részletes koncepciójával a szaktárca. A dokumentumot, amely a biztosítók lehetőségeit, valamint az egészségügyi szolgáltatókkal és a betegekkel való kapcsolatát írja le, várhatóan ma hozzák nyilvánosságra – írja a lap.
A kötelező egészségbiztosítás magánosításától százmilliárdos állami bevételt, a betegek számára jobb színvonalú ellátást, valamint az ellátórendszer további karcsúsítását reméli a szaktárca. A lap birtokában lévő dokumentumból kiderül: a pénztárak nagy szabadsághoz juthatnak a rendszer hatékony működtetése érdekében. Az egyetlen kemény korlát számukra, hogy miközben formailag csak engedményeket adhatnak a szolgáltatási csomagokban, nem költhetnek többet, mint amennyi a járulék fejkvótaalapú elosztása után rájuk jut. Ha mégis többe kerülne az ellátás, azt saját zsebből kell állniuk, az állam több pénzt nem ad.
Az előírások következménye lesz, hogy hiába alapít az állam 2008 januárjában 22 (18 megyei és 4 fővárosi) pénztárat, 2009-ben csak 8-10 kezdi meg a működését. A pénztárak nyilvános árverésen licitálhatnak valamely terület lakosságának ellátására. A megszerzett területi jog azonban az ott élőket nem kötelezi semmire, szabadon átjelentkezhetnek máshová. Aki viszont nem él ezzel a lehetőséggel, az a területgazda pénztár tagja lesz. A biztosítottakat a licit után névre szólóan is értesítik, hogy az első fordulóban melyik pénztár szerzett jogot az ellátásuk megszervezésére. A készülő szabályozás megtiltja a betegek közötti válogatást. Vagyis tilos például egészségi állapotra vonatkozó adatokat gyűjteniük, és minden jelentkezőt fogadniuk kell a pénztáraknak. A közpénz felelőtlen költését akadályozná, hogy az állam a teljes járulékbevétel négy százalékában maximálná a működési költséget.
A biztosítók ugyanakkor meglehetősen sok joghoz juthatnak. Képviselőik ott ülhetnek majd azokon a fórumokon, ahol a szolgáltatások díját és az egy beteg után járó összeget meghatározzák. Ebben a bizottságban az államnak vétójoga lesz. Maguk dönthetnének arról is, hogy mely szolgáltatóval szerződnek és milyen eszközt alkalmaznak a kiadások féken tartására. Például meghatározhatják, hogy egy-egy betegséghez milyen terápia, milyen vizsgálati módszer tartozik. Azaz: sem az orvos, sem a beteg nem kérhet pusztán szeszélyből CT-vizsgálatot vagy a foghúzáshoz altatást, csak ha az szerepel a protokollban.
Az orvosok a jövőben csak a biztosító által szerződött intézménybe utalhatnak, kivéve, ha a beteg előzetes felmentést kapott biztosítójától e szabály alól. Ez esetben a pénztár átvállalhatja a magánorvos, illetve a területén kívüli kórházi számla kifizetését. A betegjogok és a működési szabályok betartása felett az Egészségbiztosítási Felügyelet és a Gazdasági Versenyhivatal is őrködne.
A koncepció három ellátási csomagot különböztet meg: az alapcsomagban a mentést, a sürgősségi ellátást, a járványügyi ellátást állampolgári jogon biztosítják. A biztosítási csomagról a koncepció meglehetősen nagyvonalúan ír: e szerint lényeges szűkítés nem, csupán technikai (elavult terápiák módosítása) változás történhet – a jövőben is az jár tehát, ami eddig.
Ami egészen biztos: a gyógyszerár-támogatás a jövőben is egységes lesz. Vagyis minden patikában ugyanazon az áron juthatunk a készítményekhez, kivéve, ha az új biztosítók a betegek megnyerésére plusztámogatást adnak a receptek kiváltásához. Fontos szabály azonban, hogy a térítési díj – amit a beteg fizet a gyógyszerért – több nem, csak kevesebb lehet – írja a Népszabadság.
