Az 1-től 4-ig terjedő skálán az orvosok (3,2) és a tanárok (3,1) kapták a legmagasabb Bizalom Index pontszámot. A vizsgált országokban a megkérdezettek összesen 83 százaléka gondolja úgy, hogy az orvosok megbízhatóak, 82 százalék pedig ugyanígy vélekedik a pedagógusokról.
Az oktatói szakma tekintetében a Magyarországon és Csehországban mért arány megegyezik a régióban mért 87 százalékos átlaggal, és Lengyelország is csupán 1 százalékkal marad el ettől. A tanárokat és orvosokat – egyaránt 2,9 átlaggal – a hadsereg és a rendőrség követi a listán. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a megkérdezettek háromnegyede bízik a rendőrségben.
Közép- és Kelet-Európában ez az arány lényegesen alacsonyabb, mindösszesen 58 százalékot ér el, ezekben az országokban ugyanakkor a fegyveres erőkben a megkérdezettek 75 százaléka bízik, míg Európa nyugati felében arányuk 67 százalék. A magyarok a rendőrségben a kelet- és közép-európai régiós átlagnál kicsit nagyobb arányban bíznak, hiszen a megkérdezettek 63 százaléka nyilatkozott pozitívan a rendfenntartó erőkről.
A fegyveres erők iránti bizalom ugyanakkor jócskán elmarad a régiós és a nyugat-európai átlagtól egyaránt: Magyarországon a válaszadók 62 százaléka szavaz bizalmat a hadsereg képviselőinek. A megkérdezettek legkevésbé megbízhatónak a politikusokat tartották, bizalom indexük átlagos értéke 1,7. Ennél nem sokkal értek el jobb (2,1 átlag) eredményt a nagyvállalatok csúcsvezetői.
Az előző évhez hasonlóan az összes megkérdezettnek mindösszesen 17 százaléka bízik politikai vezetőkben, a legnagyobb bizalom a dán és svájci politikusokat övezi. A politikusok legrosszabbul Bulgáriában (8 százalék), a Cseh Köztársaságban (9 százalék) és Olaszországban (9 százalék) “vizsgáztak”. Magyarországon a megkérdezettek 15 százaléka – a közép- és kelet-európai átlagnál mintegy három százalékkal többen – jelezte, hogy megbízik az ország politikusaiban.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
