Belföld

A cigány holokausztra emlékeztek Nagykanizsán

Sokáig nem beszéltünk a roma holokausztról, nem volt a köztudatban, csak a családi emlékekben létezett; Nagykanizsa volt az első város, ahol emlékművet hoztak létre, amely mellett minden évben együtt emlékeznek romák és nem romák - mondta Göncz Kinga külügyminiszter pénteken Nagykanizsán.

1944. augusztus 2-ról 3-ra virradó éjszaka kiemelkedően tragikus pillanata volt a holokausztnak. Auschwitz-Birkenauban a cigánytábor felszámolásakor háromezren haltak meg: fiatalok, idősek, nők, férfiak és gyerekek. A fegyvertelen, legyengül cigányok fellázadtak és megpróbáltak ellenállni, amikor megtudták, hogy mi vár rájuk. Szimbolikus jelentőségű, hogy a szabadságukért, az életükért vállalták a reménytelen küzdelmet.

Göncz Kinga hangsúlyozta, hogy az emlékezés alkalmat ad arra, hogy végiggondoljuk, mi vezetett a holokausztig, több százezer cigány ember haláláig. Mint mondta, a mai világban kevés a tiltakozás a gyűlölet ellen, 1944-ben csak részleges volt a felelősségünk, most mi vagyunk a felelősek mindenért, a diszkrimináció, az intolerancia semmiféle formája sem tűrhető el.

A külügyminiszter szerint Magyarország olyan időszakban van, amikor minden esély megvan arra, hogy egy toleráns, élhető, jól fejlődő ország legyen, ahol a kisebbség és a többség vállvetve próbálja előre vinni az ország szekerét.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik