A 2005. évi elektronikus információszabadságról szóló törvény alapján ez év január elsejétől az ötvenezer fős lélekszámnál nagyobb településeknek és kerületeknek nemcsak a szervezeti, személyi adataikat és a működésre vonatkozó feladataikat kell közzétenniük, hanem gazdálkodásukat is. Így többek között – a jogszabály szerint – fel kell tüntetniük éves költségvetésüket, személyi juttatásaikat, céljellegű fejlesztési támogatásaikat és bizonyos szerződéseiket is. A rendelkezés célja az lenne, hogy bárki megtekinthesse, az adott önkormányzatnál melyik cég és mennyiért vállal például takarítási munkákat, hogy ezzel szemben ajánlatot tehessenek mások, így serkentve a versenyt. Bár a törvény ezt már több mint hét hónapja kötelezővé teszi számukra, lapunk tapasztalata szerint a megvalósítás meglehetősen vegyes.
Kevés a jó példa
A törvény több mint ötven önkormányzatra vonatkozik a nagyobb állami intézmények, valamint a fővárosi és a megyei testületek mellett (az 50 ezer főnél kisebb településekre csak 2008 nyarától vonatkozik a rendelkezés). Szomorú tapasztalat, hogy kevés azon oldalak száma, melyek maradéktalanul eleget tesznek kötelezettségüknek. Igaz, azok sincsenek sokan, akik egyszerűen fittyet hánynának a közérdekű adatszolgáltatási kötelezettségükre. A leggyakoribb mégis az, hogy fent vannak némely közérdekű adatok, ám vagy nem megfelelő helyen, vagy hiányosan, vagy elavultan. Ha például azon egyszerű példát vesszük, hogy a törvény értelmében mindegyiküknek fel kellene tüntetnie, ki és mennyiért takarítja az önkormányzathoz tartozó épületeket – akkor csak elvétve találjuk meg ezt az információt.
Az általunk megkeresett önkormányzatok kérdésünkre egyöntetűen válaszoltak: folyamatosan fejlesztik oldalaikat, s töltik fel az adatokat, így idővel felkerülnek majd a hiányoltak is.
Eddig nem folyt vizsgálat
Tapasztalatunkat Kerekes Zsuzsa, az Adatvédelmi Biztos Irodájának főosztályvezetője is megerősítette, mondván nekik is vegyesek a tapasztalataik e téren, és maradéktalanul csak igazán kevesen teljesítik a törvényben megállapított kritériumokat. Bár sokat nem tehetnek ellene. „Irodánk egyszerűen nem képes iparszerűen figyelni az önkormányzatok oldalait, hiszen nincs rá kapacitásunk. Persze ez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy később szúrópróbaszerű vizsgálatok ne induljanak” – nyilatkozta a FigyelőNet megkeresésére Kerekes Zsuzsa. A szakértő hozzátette, hogy már eddig is harminc közhatalmi szervet vizsgáltak meg ezen aspektusból, így későbbi vizsgálatok is várhatóak.
Az ellenőrzés két okból indulhat meg: egyrészt – mint eddig – indíthatja hivatalból az adatvédelmi biztos, másrészt ezt kezdeményezheti bármely állampolgár is, bár eddig a hivatalhoz ilyen megkeresés még nem érkezett. Igaz, ehhez speciális érdeklődés kell, hiszen nehezen képzelhető el, hogy egy kerületi lakos bepanaszolná a hivatalát, mert egy bizonyos szerződést nem talál az oldalukon.
Nehezen szankcionálható
Ha a vizsgálat elindul, és megállapítják a hiányosságot, akkor az adatvédelmi biztos felszólítja az adtakezelőt, hogy a hiányosságait maradéktalanul pótolja. Ha ezek után is fennáll a törvénysértés, akkor a felek bírósághoz fordulhatnak, hogy ott próbáljanak eredményre jutni. Ha az ítélet elmarasztaló, a bíróság a törvényben előírt adatok közzétételére szólítja fel a szervet. Ám, ha a hiányosság továbbra is fennáll, akkor következhet a bírósági végrehajtás. Persze csak elméletben van így, hiszen Kerekes Zsuzsa szerint a nyilvánosságnak és az adatvédelmi biztos felszólításának elég nagymértékű fenyegető ereje van, így ritka, hogy mindez megtörténjen.
Mindezek mellett azonban itt is érvényesül az a régi szabály, amely szerint minden törvény annyit ér, amennyit betartatnak belőle. Ez a fentiek ellenére is igaz, hiszen a renitens önkormányzatok nehezen szankcionálhatók. A megvalósulást így Kerekes Zsuzsa szerint leginkább a területileg illetékes Közigazgatási Hivatalok felügyelhetnék, igaz ők csak ritkán vizsgálódnak az elektronikus információszabadsággal összefüggő ügyek körében.
Hosszú folyamat
Az adatvédelmi szakértő elmondása alapján azonban semmi okunk sincs borúlátásra, hiszen más országokban is több évbe telt, hogy a közérdekű adatok iránti érdeklődés kialakuljon. Példaként az Amerikai Egyesült Államokat említhetjük meg, ahol körülbelül 20 év alatt ment végbe ez a folyamat, míg az Unión belül most is zajlik.
Kerekes Zsuzsa szerint a probléma okát leginkább a sok évtizedes beidegződésekben kell keresni, hiszen a törvényt gyorsított ütemben fogadták el anno, és a közszféra alapos felkészítése akkor kimaradt, amely érezteti hatását. Így minden bizonnyal javulni fog a helyzet, ha az önkormányzatoknál dolgozókban tudatosul, hogy az eddig megszokottakon kívül az is törvényben előírt feladatuk, hogy fel kell tölteni az adatokat. „Bár egyelőre döcögősen halad a közérdekű adatok közzététele, optimista vagyok, és hiszem, hogy idővel javulni fog a helyzet” – vélte Kerekes Zsuzsa.
