Az Alkotmánybíróság múlt hét kedden több mint féléves népszavazási hercehurcát zárt le döntésével, így jövő tavasszal hat kérdésben lehet népszavazást tartani: a vizitdíjról, a kórházi napidíjról, a tandíjról, a kórházak állami tulajdonban való maradásáról, a patikaliberalizációról és a termőföld családi gazdálkodóknál való maradásáról.
A FigyelőNet nem reprezentatív próbaszavazást tartott a kérdésekről. Az összesen közel 23 ezer olvasónk többsége eszerint egyetért a felsőoktatásban tanuló hallgatók képzési hozzájárulásának eltörlésével (igaz, a különbség elég sovány: 51,45 százalék támogatja a Fidesz javaslatát, míg 48,55 százalék támogatja a kormány intézkedését) és azzal is, hogy január elsejétől a háziorvosnál, a járóbeteg-szakellátás alkalmával, illetve a fogászati kezelésnél ne kelljen vizitdíjat, a kórházakban pedig ne kelljen napidíjat fizetni. A voksolók 59,45 százaléka szerint az egészségügyi közszolgáltató intézményeknek és a kórházaknak állami, önkormányzati tulajdonban kéne maradniuk. Elsöprő többség, 72,85 százalék szavazott arra a kérdésre is igennel, hogy a családi gazdálkodót illesse meg első helyen az elővásárlási jog, ha termőföldet vagy tanyát szeretne vásárolni.
A hatból egyetlen kérdésnél volt többségben a nemre leadott voksok száma: olvasóink 56,39 százaléka ellenzi, hogy továbbra is csak patikában lehessen gyógyszereket vásárolni.
A Fidesz 2006 szeptemberében utolsó alkotmányos lehetőségként vetette fel népszavazási kezdeményezését, mint Orbán Viktor mondta, így az emberek maguk dönthetnek a kormány „valódi programjáról”. Szakértők szerint azonban mégha az ellenzék szája íze szerint is szavaznak az emberek, azzal még nem dönthetik meg a kormányt. „Amennyiben a választópolgárok úgy döntenek, nemet mondanak a reformokra, úgy az Országgyűlésnek kötelessége lesz módosítani a törvényeket – a kormánynak pedig mindezt végrehajtani. A kormány legitimációja nyilvánvalóan meginog majd ettől, ám nem lehet ezzel még leváltani” – hangsúlyozta Szikinger István alkotmányjogász a FigyelőNetnek.
